Színházi Kritikusok Céhe

A színikritikusok szakmai szervezetének honlapja

Harminckilencen jelentkeztek színikritikusnak

Posted by jt - 2017. december 11.

A Színházi Kritikusok Céhe a színházi kritika utánpótlásának biztosítása céljából kétfordulós színikritika-pályázatot hirdetett Koltai Tamás kritikapályázat néven, a 75 éve született kritikus emlékére és tiszteletére. A pályázatra rendszeres színházlátogató középiskolások, egyetemi hallgatók és írással hivatásszerűen foglalkozó, 17-30 éves életkor közötti színházkedvelők jelentkezését várták, akiknek három színikritikát kellett beküldeniük.

December 1-jén lezárult a jelentkezés. 39 pályázat érkezett, ebből 36 felel meg a kiírásban szereplő feltételeknek. A pályázatok jeligések, ám a színikritikák tárgyából kiolvasható, hogy vidéki színházak nézői is vállalkoztak a megmérettetésre, határon túli pályázók is akadtak, sőt még Chicagóból is hozott a posta egy borítékot.

Örvendetes a jelentkezők érdeklődésének sokfélesége: zömmel drámai produkciókat taglalnak, de verses estek is témául szolgáltak. Többen a musicalt és az operettet preferálják, és akad, aki csak opera-előadásokról osztja meg a véleményét. Táncelőadásról és gyerekszínházi produkciókról is érkeztek kritikák. Sokan a független színházakra fókuszálnak. A legtöbben – öten – a Vígszínház Hamlet-bemutatóját vették górcső alá. Több kritika született a Radnóti Színház Futótűz című előadásáról és az Ádám almáiról, Hegymegi Máté Kohlhaasáról, a Katona Lélegezz-bemutatójáról, az Örkény Színház IV. Henrikjéről, a Maladype Balkonjáról, a Proton Látszatéletéről és az Ernelláék Farkaséknál című Látókép Ensemble produkcióról.

A pályázatokat a Színház folyóirat és a szinhaz.net, az art7.hu, a 25 éves Criticai Lapok, az Ellenfény, a Revizor – a kritikai portál és a spirituszonline.hu szerkesztői, valamint a Kritikuscéh más tagjai bírálják el. Január elején várható eredmény, akkor derül ki, hogy a jelentkezők közül kik jutnak tovább a második fordulóba, amelynek során három színikritikát kell majd írniuk az évad második felének különböző bemutatóiról. A győztesek díjukat 2018 szeptemberében, a Színikritikusok díja átadó ünnepségén vehetik át.

Reklámok

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Nyilatkozat, segédanyaggal

Posted by jt - 2017. november 19.

Mi, a Színházi Kritikusok Céhe tagjai Sárosdi Lillát jeles színésznek tartjuk. Tiszteljük mint embert, becsüljük bátor kiállását. Övé az együttérzésünk és a szolidaritásunk. Evvel egyidejűleg a leghatározottabban visszautasítjuk, hogy Sárosdi Lillát a Lúzer című előadásban nyújtott színésznői teljesítménye kapcsán bárki elítélje, támadja, megsértse emberi és művészi mivoltában.

A Schilling Árpád rendezte Lúzer című előadásról megjelent írásokat az alábbiakban gyűjtöttük össze, hogy a tájékozódás lehetőségét felkínáljuk, akár azok számára is, akik a produkció egy kiragadott részletére hivatkozva folyamatosan, vég nélkül, a mai napon is gyalázzák, becsmérlik az alkotókat.


http://szinhaz.net/2015/04/12/herczog-noemi-ujszemelyesseg/

http://www.revizoronline.com/hu/cikk/5248/schilling-arpad-es-kretakor-luzer-a-remeny-szinhaza-trafo/

http://www.origo.hu/kultura/20150324-meztelenre-vetkozott-a-rendezo-a-szinpadon.html

http://www.jelenkor.net/visszhang/393/csehov-vagy-luzer

http://m.magyarnarancs.hu/szinhaz2/zsenialis-vagy-arpad-alkudj-meg-schilling-onkinzo-kegyetlen-eloadasa-92077

http://szinhaz.net/2016/06/07/zavada-peter-a-heroikus-ego-lebontasa-schilling-arpad-luzer-cimu-eloadasaban/

http://szinhaz.net/2015/04/12/nyilvanos-ketsegbeeses/

http://www.origo.hu/kultura/20150402-interju-schilling-arpad-szinhazcsinaloval.html

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Koltai Tamás kritikapályázat

Posted by jt - 2017. október 18.

A Színházi Kritikusok Céhe kritikapályázati felhívása

FRISSÍTÉS

A Koltai Tamás kritikuspályázat jelentkezési határideje lezárult 2017. december 1. éjfélkor (éjfél után kicsivel). Mivel az utolsó estén-éjszakán igen sok pályázat érkezett, ezért egy kis türelmet kérünk a jelentkezőktől. Beletelhet néhány napba, mire mindenkit értesítünk a pályaműve megérkezéséről, érvényességéről, befogadásáról.

 

A színházi kritika utánpótlásának biztosítása céljából kétfordulós színikritika-pályázatot hirdetünk Koltai Tamás kritikapályázat néven, 75 éve született kollégánk emlékére és tiszteletére. A pályázatra rendszeres színházlátogató középiskolások, egyetemi hallgatók és írással hivatásszerűen foglalkozó, 17-30 éves életkor közötti színházkedvelők jelentkezését várjuk.

FF_fekete_felirattal

A pályázóktól három, a sajtóban nem publikált színikritikát kérünk, 2014-nél nem korábbi színházi bemutatóról, egyenként minimum 4000, maximum 8000 karakter terjedelemben. A jelentkezők írásait – jeligével ellátva, PDF formátumban – elektronikusan a kritikapalyazat@gmail.com mailcímre várjuk, vagy pedig nyomtatott formában, postai úton a Koltai Tamás kritikapályázat, 1241 Bp. Pf.64. postacímre. A beküldési határidő 2017. december 1. éjfél. A pályázatok kézhezvételét nyugtázzuk.

A pályamunkákat kritikusok, szerkesztők bírálják el, majd a legjobbakat meghívják a 2017/2018-as színházi évad második felére eső második fordulóba. Az első forduló győztesei három tavaszi bemutatóról írnak majd kritikát. Ekkor a cikkek véleményezésébe színházi alkotók is bekapcsolódnak.

A Koltai Tamás kritikapályázat szakmai partnerei a Színház folyóirat és a szinhaz.net, az art7.hu, a 25 éves Criticai Lapok, az Ellenfény, a Revizor – a kritikai portál és a spirituszonline.hu.

A pályadíj 250 000.- forint. A pályázat győztesei díjukat 2018 szeptemberében, a Színikritikusok díja átadó ünnepségén vehetik át.

A hivatalos pályázati kiírás és a további információk megtalálhatók lesznek a Színházi Kritikusok Céhe honlapján: https://kritikusceh.wordpress.com/

Színházi Kritikusok Céhe

 

A pályázóknak:

  • Elektronikusan beküldött pályázat esetén a három, PDF-formátumú írás file-neve tartalmazza a jelszót (jelszo1, jelszo2, jelszo3). A pályázó a levelében nevezzen meg egy biztonsági, másodlagos mailcímet is. Személyes adatokat a második fordulóban csak a pályázatkezelő fog ismerni, és természetesen bizalmasan kezelünk minden információt.
  • Papíron beküldött pályázat esetén a levélben lezárt borítékban legyen benne a jelige feloldása. A három írást – jelige1, jelige2, jelige3 felirattal minden oldalon ellátva – 12 pontos betűkkel, 1,5 sortávolsággal kérjük kinyomtatni. Személyes adatokat a második fordulóban csak a pályázatkezelő fog ismerni, és természetesen bizalmasan kezelünk minden információt.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Jelent játszó örökidő

Posted by jt - 2017. szeptember 26.

TARJÁN TAMÁS (1949 – 2017)

tarjantamasAzt gondoltam, fordítva lesz. S milyen kitüntető lett volna! Mert akiről ő írt, recenziót vagy bármi mást, az jól járt. A legkócosabb színházi eseményről is úgy tudott hírt adni, hogy megpróbálta kideríteni, mit remélhettek az alkotók, mielőtt a produkciót létrehozták. Azon kritikusok közé tartozott… Nem. Tartozik. Hisz Kosztolányiról sem beszélünk múlt időben, szóljunk bár írói vagy színikritikusi erényeiről. Tehát: ő azon kritikusok közé tartozik, akik képesek felmérni, mi áll rendelkezésére az előadás gazdáinak, s miután ezt szemrevételezik, csak azután ítélik meg, hol a hiba a gazdálkodásban, vagy épp mik az erényei a teljesítménynek.  Nehézkes ez a jelent játszó örökidő. Átmenetileg hozzá kell szoktatni magunkat a múlt jeleihez.

Le kell írni, itt, nálunk, a színházi kritikusok oldalán is, hogy 68 éves korában elment a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb tanára, a hazai ismeretterjesztés méltán népszerű és nagyszerű előadója, az a rádiós és tévés személyiség, akinek a puszta jelenléte elég volt ahhoz, hogy megadja egy hazai esemény rangját. Le kell írni, hogy elment az a szekértáborokhoz nem sorolható, ragyogó individuum, akinek legendákat meséltek a munkabírásáról, olvasói és nézői türelméről, pontosságáról és következetességéről.

Magázódtunk. S tán ennek köszönhetően soha nem volt egymáshoz fölösleges szavunk. Folyamodtam hozzá szerkesztőként, kértem mindenre, amire tehettem, de a legjobb volt várni az ő lektori véleményét. Szerkesztői gyakorlata, az adatok, a pont-pont-vesszőcske aggályos tisztelete, egy másik ember világának elfogadása, s az ifjabb nemzedék pártoló támogatása sokak számára jelenthet példát. Szeretett játszani, rejtvényeket, paródiákat készíteni. Sokszor azt éreztem, imádja elszórakoztatni magát. Oktatói tevékenysége mellett dramaturgként is dolgozott több színháznál, eközben született meg huszonhét könyve is, köztük több, színibírálatokat tartalmazó kötet.

Jó volt olvasni, amit írt. Láttató kritikái élményszámba mentek, mondatai játékosak és mívesek voltak. Nem félt kifejezni magát, élvezettel birtokolta és használta a nyelvet. Nemigen láttam jegyzetelni, de minden lényeges dologra emlékezett egy előadásból, észrevett vagy hiányolt olyan összefüggéseket, amiket csak egy született színházi ember tud érzékelni. Szellemes volt és nagyvonalú, de azért akadt, ami felpaprikázta. Élőszóban is felcsattant olykor, főként ha felelősnek érezte magát egy ügyért. Jelen volt, ahol csak lehetett, a színikritikus céh ülésein is számíthattunk rá.

Budapesten született 1949. július 24-én, s 1973-ban az ELTE magyar–néprajz szakán szerzett diplomát mint tanár és mint muzeológus. Budapesten halt meg, 2017. szeptember 24-én. Ha ő írna most másvalakiről, mint az idő ölelését érzékelni tudó néprajzos, megjegyezné, hogy akiről szó van, éppen Szent Gellért éjszakáján távozott. Azon a napon, ami a tanítani tudás művészetének ünnepe, s amit a hajdani vértanúra emlékezők pedagógusünnepként tartanak számon. De azt is megemlítené nevetve, hogy Szent Gellért napja – az áprilisi szent György nap és a decemberi Luca nap mellett – a legboszorkányosabb nap az évben. És mi megnyugodhatnánk. Hiszen… ki tudja. Ezt a szép, erős férfit talán csak elcsalták a boszorkányok. S majd egyszer jön, és elmeséli, milyen ott fent, a hegy tetején.

Addig is, jó utat, Tamás. Mindent hálásan köszönünk.

Gabnai Katalin

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Átadták díjaikat a színikritikusok

Posted by jt - 2017. szeptember 21.

A színházi kritikusok 1979 óta minden évben díjakkal jutalmazzák az elmúlt színházi szezon legjobb teljesítményeit.  Az ünnepélyes díjátadó gála szeptember 21-én, a magyar dráma napján zajlott le a Budapest Bábszínházban a Momentán Társulat felléptével.

Tizenöt kategóriában adták ki független szakmai díjaikat a színikritikusok a 2016-2017-es évad legjobbjainak. A Színházi Kritikusok Céhének tagjai legalább kilencven premier megtekintése után töltötték ki a szavazólapot: voksolásuk eredményére a Göttinger Pál rendezte műsor keretében derült fény. Ugyancsak itt került sor a Színházi Dramaturgok Céhe által Az Évad Legjobb Magyar Drámájának járó elismerés átadására. Ezt a díjat Háy János A halottember című darabja nyerte el. A kritikusoktól Znajkay Zsófia Az ölében én című darabja kapta a legjobb új magyar dráma díját.

A Céh által önerőből, illetve támogatók (pártoló tagok, Dumaszínház, Orlai Produkciós Iroda) segítségével rendezett díjátadó gálán a színibírálók hetedik alkalommal adtak át életműdíjat. Törőcsik Mari, Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás, Molnár Piroska és Székely Gábor után ezúttal Radnóti Zsuzsa dramaturg vehette át a Varga Viktor ötvösművész által készített díjat.

A legjobb előadás a Miskolci Nemzeti Színház Rusznyák Gábor rendezte produkciója, a Kivilágos kivirradtig lett.

A színházak képzeletbeli dobogóján a Katona József Színház végzett, hat, hozzájuk kötődő díjjal. A kaukázusi krétakör a legjobb rendezés, az ezt rendező Székely Kriszta pedig a legígéretesebb pályakezdő. A szintén általa rendezett Nóra – Karácsony Helmeréknél című előadásból Ónodi Eszter lett a legjobb női főszereplő, míg az előadás jelmezeit jegyző Nagy Fruzsina a legjobb jelmez díját vehette át. A legjobb díszlet elismerése is a Katonába került: Fekete Anna tervezte a Bádogdob díszletét. A legjobb férfi főszereplő Keresztes Tamás lett a Katona József Színház, a FÜGE, a MASZK Egyesület (Szeged) és az Orlai Produkciós Iroda Egy őrült naplója című koprodukciós előadásában.

Radnóti Zsuzsa életműdíjával együtt négy díjat vihetett haza a Vígszínház társulata. A Pál utcai fiúk (rendező: Marton László) megkapta a legjobb zenés/szórakoztató előadás díját, a zeneszerző Dés László pedig a legjobb színházi zene elismerését. A kritikusok különdíjjal ismerték el B. Török Fruzsina, Hegedűs D. Géza és Marton László művét, a Hallgatni akartam című egyszemélyes estet.

Csomós Mari a Radnóti Színház A játékos című előadásában nyújtott alakításáért a legjobb női mellékszereplő díját kapta. A Budapest Bábszínház A csillagszemű juhász (rendező: Markó Róbert) című előadása kapta a legjobb gyerek- és ifjúsági színházi előadás díját.

A kritikusok két független csapat munkáját is elismerték: Friedenthal Zoltán a Pintér Béla és Társulata Szívszakadtig című előadásában lett a legjobb férfi mellékszereplő. A Stúdió K Színház Peer Gyntje (rendező: Hegymegi Máté) a legjobb független színházi előadás díját kapta.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

FEKETEország*

Posted by jt - 2017. szeptember 14.

A Színházi Kritikusok Céhe közleménye

 

Nem sokszor jövünk ki úgy a színházból, hogy úgy éreznénk: remekművet láttunk. A Közellenség után viszont ezt érezzük, és szinte fel sem tudjuk fogni, hogy minek is lehettünk a részesei.” (Simonetta Trovato, a Giornale di Sicilia kritikusa a Katona József Színház Schilling Árpád rendezte Közellenség-előadásának 1999-es olasz vendégjátéka után.)

KK_kritikus.qxp:Layout 1

Magyarország egyik vezető politikusa, a kormánypárt országgyűlési képviselője 2017. szeptember 12-én név szerint megnevezett három személyt, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent: Schilling Árpád színházi rendezőt, valamint Gulyás Márton és Vágó Gábor politikai aktivistákat. A kormány képviselői közül senki semmivel nem támasztotta alá, hogy miért jelenthet veszélyt a köztársaság működésére ez a három állampolgár.

Mi, a Színházi Kritikusok Céhének tagsága és elnöksége határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az ország vezetői bárkit is veszélyesnek bélyegezzenek meg pusztán azért, mert élt a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogával, és az ellen is, hogy a kormánypárt kritikusait Magyarországot támadóknak állítsák be.

Különösen aggasztónak és megdöbbentőnek találjuk, hogy a hatalmon lévők egy színházi alkotót is közellenségnek kiáltottak ki, mivel ilyesmit a diktatúra megdöntése óta nem tapasztaltunk Magyarországon, és őszintén hittük, hogy a rendszerváltás részben azért is történt meg, hogy soha ne is lehessen újra egy művésztől megvonni a szólásszabadság, a művészi szabadság és a szabad véleményalkotás jogát, sem pedig egyértelmű fenyegetéssel utalni ennek akár csak a puszta lehetőségére is.

Schilling Árpád Hevesi Sándor- és Sztanyiszlavszkij-díjas rendező, akinek színházi munkásságát az említett szakmai díjakon kívül még több rangos kitüntetéssel ismerték el Magyarországon és a nagyvilágban. A Schilling Árpád által alapított Krétakör Színház a magyar színháztörténet elmúlt évtizedeinek jelentős fejezetét alkotja. Schilling Árpád nemcsak művész, hanem a közéletben felelősségteljesen részt vevő, jogait törvényesen gyakorló állampolgár. Jeles publicista. Kiváló szervező. Szociálisan érzékeny ember. Hazafi és demokrata. Meggyőződésünk, hogy mind a kortárs magyar színházművészetben, mind a közéletben több olyan szereplőre lenne szükség, mint amilyen Schilling Árpád.

A Színházi Kritikusok Céhe egyúttal emlékeztet arra is, hogy Oroszországban nemrég a szovjet koncepciós eljárásokat idéző módon letartóztatták Kirill Szerebrennyikovot, aki országának – Schilling Árpádhoz hasonlóan – egyik legelismertebb színházi alkotója. Történt ez azután, hogy az orosz kormány évek óta közellenségként kezelte a művészt. Félelmetesnek találjuk a magyar és az orosz ügy közötti hasonlóságokat, de egy demokratikus állam polgáraiként hiszünk abban, hogy Magyarországon sosem érezheti magát valós veszélyben egy művész pusztán a politikai nézetei miatt.

Színházi Kritikusok Céhe

 

*A Krétakör bemutatója 2004-ben a Millenáris Teátrumban. Rendezte: Schilling Árpád.  „A Feketeország társadalomkritikai pamflet. Azt az idiotisztikus-infantilis közéletet és közbeszédet veszi célba, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk.” (Koltai Tamás: Feketeleves, Élet és Irodalom, 2004. október 15.)

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Gála és hála

Posted by jt - 2017. szeptember 26.

A 2017. szeptember 21-én a Budapest Bábszínházban lezajlott kritikusdíj-átadó ünnepség és műsor alkotóinak, a Momentán Társulatnak és a re:Verzének ezúton is küldjük köszönetünket!

22017123_10208073352630466_2055179223_o

Fotó: Éder Veronika

Közreműködtek: Várady Zsuzsa, Molnár Levente, Harsányi Bence, Tóth Barnabás, Szőke Szandra, Pirisi László, Wagner Puskás Péter, Csőre Gábor, Göttinger Pál

Látvány: Ondraschek Péter

Vetítés: Jóvér Csaba

A rendező munkatása: Gerlóczi Judit

Rendezte: Göttinger Pál

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Koltai Tamás 75. születésnapja

Posted by jt - 2017. szeptember 21.

Két éve hunyt el Jászai Mari-díjas kritikuskollégánk, céhtagtársunk, Koltai Tamás. Szeptember 10-én töltötte volna be a 75 életévét. Születésnapján megemlékeztünk róla a Rózsavölgyi Szalonban. Zömmel kritikusok gyűltünk össze, volt munkatársai, de eljöttek színháznézők, újságolvasók is. Az alkotóművészek közül Molnár Piroskát és Mácsai Pált köszönthettük körünkben.

Koltai Tamás munkássága, négy-öt évtizedet átfogó kritikusi életműve bőven hagyott ránk olvasni-, gondolkodni- és hümmögnivalót. Cikkeiből, kritikáiból, olykor mailjeiből olvastunk fel, többen pedig a találkozásaikat vagy a kritikái rá gyakorolt hatását idézték fel. A 45-50 résztvevő meghitt másfél órát töltött együtt az elmúlt évtizedek legjelentősebb színikritikusa gondolatainak társaságában.

szulinap2 

„A színikritikának ma nincs tekintélye, nem tud a sarkára állni, nem tudja képviselni szakmai érdekeit. Rossz ellenérv, noha igaz, hogy a színháznak sincs, és ő sem tudja. A kritikának előbb saját magával kellene szembenéznie, tisztáznia a feladatait, és nem álkérdésekkel foglalkoznia, például olyasmivel, hogy joga van-e egy kritikusnak felháborodni színészek szerződésének felbontásán, vagy megelőlegezni egy színigazgató leváltását és jó előre ideológiai alapot szolgáltatni ehhez a majdan bekövetkező aktushoz. Miért ne lenne joga? Akár önszántából teszi, akár gazdáit kell szolgálnia, saját nevével vállalja érte a szakmai és az erkölcsi felelősséget. Ezt ugyanúgy értelmetlen lenne szankcionálni, mint azt, ha valaki akadémiai szinten egy nyilvánvaló blöfföt jelöl meg az évad lehetséges legjobb előadásaként. Nincs értelme hiúságból egymás ellen kijátszani a nyomtatott kritikát és a netkritikát sem – egyformán fontosak. És abszurditás az átfogó jellegű írásoktól óvni mindkét – a színházi és a kritikus – szakmát. Épp ezek hiánya a legnagyobb adósság. Ma már gyakorló színházi emberek sokasága is nyilvánosan hangoztatja a működési, finanszírozási, műsorpolitikai zavarokat, az átpolitizáltságból fakadó félelmeket, önfeladásokat, törleszkedő helyezkedéseket, amelyek egyre erősödni fognak. Radikális szellemi és művészi színvonalcsökkenés várható. Ilyenkor fölértékelődik a kritika mint a színház lelkiismerete. Jó lenne túllépni a mai kocsmán, az előadásgyár futószalagjára rákapcsolt kritikai futószalagon. Csak az értékeket lehet szembeszegezni a pusztítással. Mit tudunk eddig fölmutatni? Hol vannak a rendezői pályákról, színészi életutakról, kiváló tervezőkről, jelentős társulatokról szóló tanulmányok? Ki írja meg a játékmód, a közönség, a szórakoztató színházi formák változását? Ki járja végig a kőszínházat elhagyó csapatok útját? Ki von le következtetést a posztdramatikus színház terjedéséből? Ki fogalmazza újra a színház társadalmi szerepét?

Megélni úgysem tudunk a színházból, legalább túlélni segítsük. Mutassunk erényt, ha nincs is, ahogy Hamlet kéri. De hátha van.”

2009 (Élet és Irodalom)

 

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Az 2016/2017-es évad legjobbjai a kritikusok szerint

Posted by jt - 2017. július 14.

A Színházi Kritikusok Céhe idén 38. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját.

A céhtagok legalább kilencven premier megtekintése után voksolhatnak, tizenöt kategóriában, kategóriánként három-három díjazandó produkciót, illetve alkotót megjelölve. A helyezésekért kapott pontok megszámlálásával kialakult a sorrend: a legjobbak listája. Köztük vannak a győztesek. Hogy kik ők, arra a szeptember 21-i díjátadó gálaesten derül fény, ahol a színikritikusok életműdíjat is átadnak, Radnóti Zsuzsa dramaturgnak. Ugyanitt a Színházi Dramaturgok Céhe kitünteti az évad legjobb új magyar drámáját, s átadja a Bálint Lajos-gyűrűt. Az esemény színhelye a Budapest Bábszínház, rendezője Göttinger Pál, házigazdája a Momentán Társulat.

A Katona József Színház három produkciójával van ott az élmezőnyben (Nóra – karácsony Helmeréknél, A kaukázusi krétakör, Bádogdob), illetve ha a többszörös koprodukcióban készült Egy őrült naplóját is hozzávesszük, akkor néggyel. Az Örkény Színház a József és testvéreivel arathat babérokat. A Radnóti Színházból Kováts Adél és Csomós Mari juthat színészi díjhoz, a legjobb díszletek között pedig az Iván, a rettentő szerepel. A Vígszínházból A Pál utcai fiúk, Hegedűs D. Géza Márai-estje és Stohl András található a várományosok listáján. A Miskolci Nemzeti a Kivilágos kivirradtigért, a Kecskeméti Katona József Színház a Mágnás Miskáért és az Apátlanul előadásért kaphat elismerést, az utóbbi Kocsis Pál főszerepléséért. A celldömölki Soltis Lajos Színház először szerepel a várományosok között: a Hantocska a gyerekelőadások legjobbjai közé jutott. A határon túli magyar színházak közül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Liliommal, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata a Retromadárral van versenyben egy, illetve két kategóriában. Esélyes a komáromiak-kassaiak közös Bányavakságának szereplője, Vasvári Emese is.

Független színházi alkotók győzhetnek a legjobb független előadás kategóriáján túl akár a legjobb drámák közt is (Znajkay Zsófia), a zenéknél (Stúdió K Színház: Szürke galamb) és a színészek mezőnyében (Nagypál Gábor, Friedenthal Zoltán).

A kritikusok mindenkit szeretettel várnak szeptember 21-án este 8-kor a Budapest Bábszínházban a díjátadón. A gálaest a nagyközönség számára is nyitott, jegyek a jegy.hu-n vásárolhatók.

Színikritikusok díja 2016/2017

A díj várományosai, kategóriánként 3-3, ABC-sorrendben

 

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

Szerző Cím
Dragomán György KALUCSNI
Gáspár Ildikó THOMAS MANN: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI
Znajkay Zsófia AZ ÖLÉBEN ÉN

 

A legjobb előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR Katona József Színház Székely Kriszta
JÓZSEF ÉS TESTVÉREI Örkény Színház Gáspár Ildikó, Ascher Tamás
KIVILÁGOS KIVIRRADTIG Miskolci Nemzeti Színház Rusznyák Gábor

 

A legjobb rendezés:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR Katona József Színház Székely Kriszta
KIVILÁGOS KIVIRRADTIG Miskolci Nemzeti Színház Rusznyák Gábor
LILIOM Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy Bocsárdi László

 

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
A PÁL UTCAI FIÚK Vígszínház Marton László
MÁGNÁS MISKA Kecskeméti Katona József Színház Rusznyák Gábor
MY FAIR LADY Centrál Színház Puskás Tamás

 

A legjobb független színházi előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
DADA CABARET Maladype Színház, Farkas Gábor Gábriel zenekara, CAFe Budapest, Átrium Film-Színház Balázs Zoltán
KÁLMÁN NAP Látókép Ensemble Hajdu Szabolcs
PEER GYNT Stúdió K Színház Hegymegi Máté

 

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
A CSILLAGSZEMŰ JUHÁSZ Budapest Bábszínház Markó Róbert e.h.
HANTOCSKA celldömölki Soltis Lajos Színház, k2 Színház Fábián Péter, Benkó Bence
SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA Budapesti Operettszínház Szenteczki Zita e.h.

 

A legjobb női főszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
Kováts Adél Futótűz Radnóti Színház
Ónodi Eszter Nóra – karácsony Helmeréknél Katona József Színház
Pálmai Anna A kaukázusi krétakör Katona József Színház

 

A legjobb férfi főszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
Keresztes Tamás Egy őrült naplója Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület (Szeged), Orlai Produkciós Iroda
Kocsis Pál Apátlanul (Platonov) Kecskeméti Katona József Színház
Nagypál Gábor Peer Gynt Stúdió K Színház

 

A legjobb női mellékszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
Csomós Mari A játékos Radnóti Színház
Szirtes Ági A kaukázusi krétakör Katona József Színház
Vasvári Emese Bányavakság Kassai Thália Színház, Komáromi Jókai Színház

 

A legjobb férfi mellékszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
Friedenthal Zoltán Szívszakadtig Pintér Béla és Társulata
Kocsis Gergely A kaukázusi krétakör Katona József Színház
Stohl András Bűn és bűnhődés Vígszínház

 

A legjobb díszlet:

Előadás címe Színház/társulat Tervezte:
Bádogdob Katona József Színház Fekete Anna
Iván, a rettenet Radnóti Színház Pater Sparrow
Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Irina Moscu

 

A legjobb jelmez:

Előadás címe Színház/társulat Tervezte:
Bádogdob Katona József Színház Kálmán Eszter
Nóra – karácsony Helmeréknél Katona József Színház Nagy Fruzsina
Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Irina Moscu

 

A legjobb színházi zene:

Előadás címe Színház/társulat Zeneszerző:
A Pál utcai fiúk Vígszínház Dés László
Kivilágos kivirradtig Miskolci Nemzeti Színház Kovács Márton
Szürke galamb Stúdió K Színház Spilák Lajos

 

A legígéretesebb pályakezdő:

Patkós Márton színész – József és testvérei
Székely Kriszta rendező – A kaukázusi krétakör, Kreatív kapcsolatok, Nóra – karácsony Helmeréknél
Znajkay Zsófia író, rendező – Az ölében én

 

Különdíj:

A Hallgatni akartam című Márai-estért Hegedűs D. Géza, B. Török Fruzsina, Marton László alkotóknak
A Maradjunk annyiban! című produkcióért Szalai Krisztának
A Sajátszínház programsorozatért az alkotóknak és résztvevőknek

 

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Radnóti Zsuzsa életműdíjat kap a színikritikusoktól

Posted by jt - 2017. június 30.

A Színházi Kritikusok Céhe idén Radnóti Zsuzsa dramaturgnak ítélte oda a Színikritikusok díja életműdíját. A kitüntetett szeptember 21-én, a Kritikusdíj-átadó ünnepségen veszi át a díjat.

radnotizsuzsa_szkarossyzsuzsa

Radnóti Zsuzsa. Fotó: Szkárossy Zsuzsa

A színikritikusok céhe hetedik alkalommal ad át életműdíjat, amelyet olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művésznek ítél oda, aki sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, s hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

A Színikritikusok Díja életműdíjról a szakmai szervezet tagsága titkos szavazással dönt. Az életműdíjat először 2011-ben adták át a kritikusok, Törőcsik Marinak. Az idei díjazott, Radnóti Zsuzsa a szeptember 21-i ünnepségen veszi át az elismerést a Budapest Bábszínházban, ahol a Színházi Kritikusok Céhe 38. alkalommal honorálja az elmúlt évad legjobb teljesítményeit, a Színházi Dramaturgok Céhe pedig a szintén nagy múltú, 32 éve alapított díját adja át az évad legjobb magyar drámájáért. A Színikritikusok Díja gálaestjét – amely nyilvános a nagyközönség számára – idén Göttinger Pál rendezi, házigazdája pedig a Momentán Társulat lesz.

Radnóti Zsuzsának a ’70-es évek óta elévülhetetlen érdemei vannak a kortárs magyar drámák bemutatása terén. Több mint harminc évig a Vígszínház dramaturgjaként olyan emblematikussá vált darabokat segített színpadra, mint Szakonyi Adáshibája, Örkény Macskajátéka és Pistije, Weöres Kétfejű fenevada, a Popfesztivál, a Kőműves Kelemen, a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem. Ha ő nincs, talán nincs A padlás, A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk, nem kerül fénybe Esterházy Péter drámaírói életműve, Nádas Péter Takarítása, Márton László Nagyratörő-trilógiája vagy Borbély Szilárdtól Az Olaszliszkai. A sor nem teljes és szerencsére folytatható, hiszen Radnóti Zsuzsa életműve nem lezárt. Továbbra is elképesztő energiákkal olvas, szervez, hallatja hangját a fontos szakmai kérdésekben. Kötetei, szakcikkei etalonnak számítanak, véleménye megkerülhetetlen. Dramaturgnemzedékek sora tanult tőle nemcsak szaktudást, hanem szemléletet, nyitottságot, részint felsőoktatási intézményekben, részint a Nyílt Fórum keretében, amelynek egyik alapítója volt.

Radnóti Zsuzsa tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, friss Kossuth-díjas. Jászai Mari-díjjal, Érdemes művész kitüntetéssel és Hevesi Sándor-díjjal ismerték el munkásságát, valamint megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »