Új honlap

Kedves Látogatók! Céhünknek ez a felülete a továbbiakban nem frissül. Keressenek bennünket a kritikusceh.hu oldalon!

Közlemény

A Színikritikusok díja 2018/19 szavazatait – a sok évtizedes gyakorlatnak megfelelően – a Színház folyóirat közölte októberi számában. A lap számára átküldött anyagba egy szavazólap esetében sajnos az átgépelés során téves sorok is kerültek, ennek következtében Stuber Andrea szavazata hiányosan és hibásan jelent meg. Stuber Andrea szavazata az eredeti formájában, helyesbítésként a Színház októberi számának digitalizált verziójában, a szinhaz.net-en lesz olvasható. A Színházban publikált többi szavazólap az eredetieknek megfelelően, hibátlanul jelent meg.

Figyelmetlenségünkért elnézést kérünk.

Turbuly Lilla és Papp Tímea elnökségi tagok

40. alkalommal adtuk át a Színikritikusok Díját

Szeptember 22-én nyújtotta át a Színházi Kritikusok Céhe a Színikritikusok Díját. A 40. alkalommal megrendezett esemény helyszíne a Katona József Színház volt. Az életműdíj mellett 15 kategóriában adták át a 2018/2019-es színházi évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő díjakat, és ezen az eseményen hirdették ki Az évad legjobb magyar drámája íróját is.

Májusban bejelentették, hogy az életműdíjat Pogány Judit kapja, júliusban pedig kiderült a kategóriák várományosainak névsora. A céh posztumusz különdíjjal tisztelgett a nemrég elhunyt Radnai Annamária dramaturgi és fordítói munkássága előtt.

Idén huszonkét színikritikus adta le szavazatát. A helyezésekért adott pontok megszámlálásával kialakult a legjobbak listája, a győztesek személye azonban csak a szeptember 22-i gálaesten derült ki. 

Öt jelöléséből 4-et váltott díjra a Radnóti Színház 10 című előadása, a Trafó Kortárs Művészetek Házában létrehozott Megfigyelők két kategóriában bizonyult a legjobbnak. Három kategória díja került vidéki színházakba, két-két kategóriáé a Katona József Színházba és az Örkény Színházba.

A gála rendezője, Markó Róbert kritikusdíjjal mehetett haza az estről, csakúgy, mint a műsor egyik írója, Székely Csaba, és közreműködője, Mészáros Blanka.

Hagyományosan ezen a gálán adta át a Színházi Dramaturgok Céhe Az évad legjobb új magyar drámája díjat. Az elismerést Pass Andrea kapta az Eltűnő ingerek című drámáért.

Az eseményt a Dumaszínház és az Orlai Produkciós Iroda támogatta. A műsor létrehozásában íróként közreműködött Tasnádi István és Székely Csaba, az est zenei vezetője Dargay Marcell, rendezője Markó Róbert, műsorvezetője Ötvös András volt. A gálán felléptek a Katona József Színház művészei: Bányai Kelemen Barna, Mészáros Blanka, Ónodi Eszter és Vizi Dávid, az Orlai Produkciós Iroda művészei: Járó Zsuzsa, Kovács Patrícia és Mészáros Máté, Pogány Judit, az Örkény Színház művésze, valamint a Vaskakas Bábszínház művészei: Horváth Márk és Markó-Valentyik Anna.

Színikritikusok Díja 2019 – a díjazottak

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

Kelemen Kristóf: Megfigyelők és Székely Csaba: 10

A legjobb előadás:

10 (Radnóti Színház, rendező: Sebestyén Aba)

A legjobb rendezés:

A Platonov (Katona József Színház, rendező: Székely Kriszta)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

Chicago (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár; rendező: Horváth Csaba)

A legjobb független színházi előadás:

Megfigyelők (Trafó Kortárs Művészetek Háza, rendező: Kelemen Kristóf)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

Lúdas Matyi (Bóbita Bábszínház, Pécs; rendező: Markó Róbert)

A legjobb női főszereplő:

Mészáros Blanka (Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében, Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő:

Görög László (A velencei kalmár, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb női mellékszereplő:

Kerekes Éva (Patika, Örkény Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő:

Znamenák István (Patika, Örkény Színház)

A legjobb díszlet:

A vihar (Budapest Bábszínház, tervező: Cziegler Balázs)

A legjobb jelmez:

Az Ügy (Soharóza–Trafó Kortárs Művészetek Háza–CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, tervező: Nagy Fruzsina)

A legjobb színházi zene:

10 (Radnóti Színház, zeneszerző: Cári Tibor)

A legígéretesebb pályakezdő:

Tarnóczi Jakab

Különdíj:

Radnai Annamária

Színikritikusok Díja – A 2018/2019-es színházi évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. Májusban bejelentették, hogy az életműdíjat Pogány Judit kapja, a Színikritikusok Díja kategóriáinak jelöltjeit pedig hagyományosan július közepén hozza nyilvánosságra a szervezet.

Idén huszonkét színikritikus vett részt a voksolásban, akik ezúttal is 15 kategóriában adták le voksaikat. A helyezésekért adott pontok megszámlálásával kialakult a legjobbak listája, amelyen kategóriánként három (holtverseny esetén négy) név található, a győztesek személye azonban csak a szeptember 22-i gálaesten derül ki. Az esemény színhelye a Katona József Színház, rendezője Markó Róbert. A díjátadón a Katona József Színház, az Orlai Produkciós Iroda és a Vaskakas Bábszínház művészei közreműködnek. A gálát támogatja az Orlai Produkciós Iroda és a Dumaszínház.

A céh posztumusz különdíjjal tiszteleg a nemrég elhunyt Radnai Annamária dramaturgi és fordítói munkássága előtt.

Öt kategóriában várományos a Miskolci Nemzeti Színház A velencei kalmár című előadása és a Radnóti Miklós Színház 10 című produkciója. A független előadások közül négy kategóriában jelölt Az Ügy, három kategóriában pedig a Megfigyelők. A függetlenek legjobbjai között megtalálható a Hybridkult készítette csRSnyés is. A Trafó Kortárs Művészetek Háza három produkció (Árvácska, Az Ügy, Megfigyelők) alkotói esetében érintett.

A Katona József Színház három előadással (A Platonov, Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében, Rozsdatemető 2.0) összesen hat kategóriában érdekelt, csakúgy, mint a Miskolci Nemzeti Színház (A velencei kalmár, Eklektikon 2048), az Örkény Színház a Patika és a Secondhand összesen négy jelölését válthatja díjra.

A zenés/szórakoztató előadások között három vidéki produkció bizonyult a legjobbnak: Állami Áruház (Kecskemét), Chicago (Székesfehérvár), Valahol Európában (Szeged). A gyerek-/ifjúsági előadások legjobbjai között is túlsúlyban vannak a vidéki bábszínházak: A boldog herceg a szombathelyi Mesebolt Bábszínházban, a Lúdas Matyi a pécsi Bóbita Bábszínházban készült; a Coraline a Budapest Bábszínházban látható.

A legígéretesebb pályakezdők a báb- és a prózai színházat képviselik, van közöttük színész és rendező is (Markó-Valentyik Anna, Tarnóczi Jakab, Vizi Dávid).

A Fábián Péter–Benkó Bence alkotópáros két minőségben, íróként (Eklektikon 2048) és rendezőként (Állami Áruház) is várhatja a díjátadót. Az Ügy című előadás kapcsán szintén két alkotói szerepben került a legjobbak közé Halas Dóra és Nagy Fruzsina: rendezőként, továbbá zeneszerzőként és jelmeztervezőként.

Határon túli előadás idén nem szerepel a Színikritikusok Díjának várományosai közt, de Cári Tibor, Sebestyén Aba és Székely Csaba, a 10 alkotócsapatának tagjai izgulhatnak a szeptember 22-i jubileumi gálán, amely a nagyközönség számára nyilvános, jegyek a Katona József Színházban vásárolhatók.

Színikritikusok Díja 2018/2019

A díj várományosai, kategóriánként, ábécésorrendben

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

Szerző	Cím
Fábián Péter–Benkó Bence	EKLEKTIKON 2048
Kelemen Kristóf	MEGFIGYELŐK
Székely Csaba	10

A legjobb előadás:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
10	Radnóti Színház	Sebestyén Aba
A VELENCEI KALMÁR	Miskolci Nemzeti Színház	Mohácsi János
AZ ÜGY	Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál	Halas Dóra, Nagy Fruzsina

A legjobb rendezés:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
10	Radnóti Színház	Sebestyén Aba
A PLATONOV	Katona József Színház	Székely Kriszta
A VELENCEI KALMÁR	Miskolci Nemzeti Színház	Mohácsi János
JEANNE D’ARC – A JELENIDŐ VITRINÉBEN	Katona József Színház	Hegymegi Máté

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
ÁLLAMI ÁRUHÁZ	Kecskeméti Katona József Színház	Fábián Péter, Benkó Bence
CHICAGO	székesfehérvári Vörösmarty Színház	Horváth Csaba
VALAHOL EURÓPÁBAN	Szegedi Nemzeti Színház	Szőcs Artur

A legjobb független színházi előadás:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
AZ ÜGY	Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál	Halas Dóra, Nagy Fruzsina
CSRSNYÉS	Hybridkult Produkció	Botos Éva
MEGFIGYELŐK	Trafó Kortárs Művészetek Háza	Kelemen Kristóf

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
A BOLDOG HERCEG	szombathelyi Mesebolt Bábszínház, Kőszegi Várszínház	Jeles András
CORALINE	Budapest Bábszínház	Ascher Tamás
LÚDAS MATYI	pécsi Bóbita Bábszínház	Markó Róbert

A legjobb női főszereplő:

Név	Előadás címe	Színház/társulat
MÉSZÁROS BLANKA	Jeane d’Arc – a jelenidő vitrinében	Katona József Színház
SIMKÓ KATALIN	Árvácska	Dollár Papa Gyermekei, Trafó Kortárs Művészetek Háza
SZIRTES ÁGI	Rozsdatemető 2.0	Katona József Színház

A legjobb férfi főszereplő:

Név	Előadás címe	Színház/társulat
GÖRÖG LÁSZLÓ	A velencei kalmár	Miskolci Nemzeti Színház
KOCSIS GERGELY	A Platonov	Katona József Színház
IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA	A diktátor	Vígszínház

A legjobb női mellékszereplő:

Név	Előadás címe	Színház/társulat
CSÁKÁNYI ESZTER	Secondhand	Örkény István Színház
HALÁSZ JUDIT	A vándorkutya	Vígszínház
KEREKES ÉVA	Patika	Örkény István Színház
SODRÓ ELIZA	10	Radnóti Színház

A legjobb férfi mellékszereplő:

Név	Előadás címe	Színház/társulat
KRISZTIK CSABA	Octopus, avagy Szent György és a sárkány	Színház- és Filmművészeti Egyetem
NAGY ERVIN	A Platonov	Katona József Színház
ZNAMENÁK ISTVÁN	Patika	Örkény István Színház

A legjobb díszlet:

Előadás címe	Színház/társulat	Tervezte:
A VELENCEI KALMÁR	Miskolci Nemzeti Színház	Mohácsi András
A VIHAR	Budapest Bábszínház	Cziegler Balázs
MEGFIGYELŐK	Trafó Kortárs Művészetek Háza	Schnábel Zita

A legjobb jelmez:

Előadás címe	Színház/társulat	Tervezte:
AZ ÜGY	Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál	Nagy Fruzsina
JEANNE D’ARC – A JELENIDŐ VITRINÉBEN	Katona József Színház	Kálmán Eszter
SECONDHAND	Örkény István Színház	Ignjatovic Kristina

A legjobb színházi zene:

Előadás címe	Színház/társulat	Zeneszerző:
10	Radnóti Színház	Cári Tibor
A VELENCEI KALMÁR	Miskolci Nemzeti Színház	Kovács Márton
AZ ÜGY	Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál	Bartha Márk, Halas Dóra

A legígéretesebb pályakezdő:

MARKÓ-VALENTYIK ANNA

TARNÓCZI JAKAB

VIZI DÁVID

Különdíj:

A Színházi Kritikusok Céhe posztumusz különdíjat adományoz Radnai Annamáriának dramaturgi és fordítói munkásságáért.

A Színházi Kritikusok Céhének nyilatkozata az MTA védelmében

A Színházi Kritikusok Céhe – szolidaritást vállalva a hazai kutatókkal és oktatókkal – tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémiát érő politikai támadások és az MTA kutatóhálózatában zajló munka szabadságának ellehetetlenítésére tett kormányzati kísérlet ellen.

Sérelmezzük a kormány szándékát, hogy a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztérium, azaz hozzáértő szakemberek helyett politikai döntéshozók határozzanak arról, mely kutatások részesüljenek állami támogatásban. Ez veszélyezteti a tudomány függetlenségét és a kutatás szabadságát. Tudományos tevékenységet nem lehet kormányzati igények szerint végezni, csak és kizárólag szabadon, pártpolitikától függetlenül, azon elvárás nélkül, hogy a kutatások a politikai hatalom ízlésének és érdekeinek megfelelő eredményeket hozzanak. Károsnak véljük azt is, hogy a kormány a gyorsan forintra váltható, alkalmazott kutatásokat priorizálja a hosszú távon értékeket teremtő alapkutatásokkal szemben, és a humán tudományok függetlenségére tör, amelyek elfogulatlan képet igyekeznek adni a társadalom működéséről, így elengedhetetlenek annak normális működéséhez.

Amennyiben a kormány nem lép vissza szándékától, és felszámolja az akadémiai szabadságot Magyarországon, kétszáz éves nemzeti örökséget rombol le. A Magyar Tudományos Akadémia gróf Széchenyi István magánvagyonából létrehozott, nemzeti identitásunk kialakításában jelentős szerepet játszó, mára felbecsülhetetlen értékű szellemi közkinccsé vált intézmény. Ha ezt az önmagát a magyar nemzeti értékek védelmezőjének valló kormány megsemmisíti, minden magyar állampolgár közös vagyonát vesztegeti el. Olyan kárt okoz, amely nemcsak a tudományos élet, hanem mindannyiunk jelenét és jövőjét befolyásolja.

A Színházi Kritikusok Céhe szolidaritásáról biztosítja mindazon tudósokat, kutatókat, oktatókat és hallgatókat, akiknek munkáját és szakmai pályafutását negatívan érintik, adott esetben ellehetetlenítik a kormány tervezett intézkedései.

Felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy szüntesse be a tudomány szabadsága ellen indított hadjáratát. Kérjük az Országgyűlést, hogy ne szavazza meg a kutatás és fejlesztés átalakítását célzó törvényjavaslatot.

Tiltakozás a POSzT Karsai György kollégánkat sértő eljárása ellen

A Színházi Kritikusok Céhe határozottan tiltakozik a Pécsi Országos Színházi Találkozó vezetőségének kollégánkkal, Karsai György egyetemi tanárral, színikritikussal szemben tanúsított méltatlan és sértő eljárása ellen.

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük kollégánk levelét, amelyben leírta a történteket, és lemondott a POSzT Tanácsadó Testületében vállalt tagságáról.

Kedves Kollégák!

A most zárult POSZT-on engem megalázó helyzetbe hozó támadás és a POSZT vezetőségének inkorrekt reakciója miatt lemondok a POSZT Tanácsadó Testületi tagságomról.

Úgy illenék, hogy a történetet azok idézzék fel, akik cselekvő részesei voltak, de mivel az arrogáns hatalom képviselői minden korban előszeretettel bújnak a névtelenség mögé, nyilván illúzió az elvárás, hogy valaki az aktorok közül legalább utólag kiálljon és tájékoztassa a testület tagjait (netán a szélesebb nyilvánosságot is).

A történtekre visszatekintve sajnos azt kell mondanom, hogy a velem történtek egyértelműen megmutatják egy paranoiás, agresszív és végtelenül erkölcstelen hatalom mindennapi működését.

Így sajnos nekem kell összefoglalnom a POSZT-on velem történteket, amelyek meggyőződésem szerint általános tanulságokkal is szolgálnak. A szakmai zsűri külföldi tagja ebben az évben – ajánlásomra – Philippe Macasdar úr, a genfi Théâtre St. Gervais igazgatója volt. A szervezés egy adott pontján úgy alakult (a részleteket nem ismerem), hogy a POSZT vezetősége megkeresett, be tudnék-e segíteni néhány napon át a tolmácsolásban. Örömmel igent mondtam, s a fesztivál iránti elkötelezettségem jegyében mindenfajta tiszteletdíj nélkül vállaltam a feladatot. A fesztivál első félidejében külföldön voltam, így csak kedden este érkeztem Pécsre. A Bodor Johanna vezette szakmai zsűri tagjaival másnap találkoztam, s ettől kezdve segítettem szinkrontolmácsként a zsűri munkáját, tudomásom szerint mindenki megelégedésére, bár ennek megítélésére nyilván nem én vagyok a legilletékesebb. Amennyire tudom, semmiféle kifogás nem merült fel sem munkámmal, sem jelenlétemmel kapcsolatban. Természetesen szigorúan csakis a megbeszéléseken elhangzottakat fordítottam oda-vissza, hiszen számomra evidencia volt, hogy szerepemből következően egyetlen szó szakmai megjegyzést sem teszek. Ezt a tényt a zsűri minden tagja megerősítheti.

A Színházi Kritikusok Céhének nyilatkozata a taokompenzáció ügyében

A Színházi Kritikusok Céhe tiltakozik a taokompenzáció súlyosan egyenlőtlen, a független és magánszínházak működését ellehetetlenítő elosztása ellen.

Míg ezek a színházak csak töredékét kapják meg a jegybevételük alapján őket megillető támogatásnak, az állam által amúgy is kiemelten támogatott színházak a jegybevétel alapján járó összeg többszörösét kapják.   

Az előadó-művészeti célú társaságiadó-felajánlás rendszerében történt visszaélések nem vezethetnek oda, hogy a törvényesen működő, hosszú távra tervező és építkező, művészi értéket teremtő színházaktól visszamenőleges jogalkotással és egy átláthatatlan kompenzációs döntéssel elvegyék azt a támogatást, amelyért a jogszabályokban bízva megdolgoztak. Ez alkotmányos alapértékeket sért (a szellemi teljesítmény tiszteletben tartása, a vállalkozás szabadsága, tisztességes gazdasági verseny, erőfölénnyel való visszaélés tilalma). Színházak megszűnéséhez, fesztiválok elmaradásához, az általuk foglalkoztatott művészek és a háttérszakmák művelőinek munkavesztéséhez vezet. Sérülnek a nézők jogai is, akik jegyvásárlásukkal bizonyították, hogy szükség van ezekre a színházakra. A magyar színházművészet lesz ezzel szegényebb.

Színházszakmai szervezetként szolidaritásunkról biztosítjuk az intézkedéssel sújtott színházakat, fesztiválokat. Elvárjuk, hogy amiként azt a minisztérium ígérte, a taokompenzációt az érintettek és a nyilvánosság számára is megismerhető, átlátható szempontok alapján, a fent felsorolt alkotmányos követelmények figyelembevételével osszák fel!    

A tiltakozással egyetértők a kritikusceh@gmail.com címen csatlakozhatnak nyilatkozatunkhoz.

 

Nyilatkozatunkhoz csatlakoztak (a csatlakozás sorrendjében):

Gyurka Nikolett

Bíró Bence

Juhász Dósa János újságíró, Rimaszombat

Bergendi Barnabás színművész hallgató

Mertz Tibor színművész

Vidovszky György rendező

Deák Kristóf filmrendező, író, producer

Pogány Judit kapja 2019-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját

A Színházi Kritikusok Céhe egy emlékezetes alakításokban gazdag életpályájú, önmagával a kíméletlenségig igényes, a közönséget maximálisan tisztelő nagy művész előtt tiszteleg az életműdíjjal. 

Pogány Judit

Pogány Judit több mint fél évszázada lépett először színpadra. Pályája felét a Csiky Gergely Színházban töltötte. Neve összeforrott azzal a korszakkal, amit kaposvári csodának szokás nevezni. Együtt indult Zsámbéki Gáborral és Ascher Tamással, s meghatározó színésznője volt Babarczy Lászlónak, Gazdag Gyulának és Gothár Péternek is. 1978-ban Zsámbékival együtt a Nemzeti Színházba szerződött, de két évvel később visszatért Kaposvárra. 1994-től egy évtizeden át szabadúszó művész, 2004-től az Örkény Színház tagja.

Alighanem a legsokoldalúbb magyar színésznő. Játszott gyerekprodukciókban, operettben, musicalben, komédiákban, monodrámában. Igazi lételeme a tragédia, amelyben szélsőséges, nehéz körülmények között élő nők igazságát tudja ábrázolni. Alakításai soha nem egyoldalúak, a legmélyebb pokolban tengődők életében is felfedezi a humort, de a komédiások tragikus énjét is megmutatja. Maximalista. A legkisebb epizódfeladatot is alázattal és odaadó, elmélyült munkával formálja meg.

Színházi szerepeinek száma meghaladja a 160-at, s mintegy félszáz filmben és húsz tévéjátékban szerepelt. Nevét azok is ismerik, akik nem látták színpadon, hiszen számos animációs sorozat az ő hangjának is köszönhetően lett népszerű filmen vagy hangoskönyvként.

Van művész, aki sorsunk részévé válik, akkor is, ha ez nem áll szándékában. Pogány Judit úgy beleépült az életünkbe, hogy lényegében magunkra emlékezünk, amikor szerepeit és munkáit próbáljuk felidézni. Látjuk a filmjeit, halljuk a hangját, s tudjuk, akkor volt velünk – ezer alakja közül épp abban az egyben –, amikor ez meg ez volt fontos nekünk. S már-már megnyugtató, és sokak számára vigasztaló is kicsit, ha tudjuk, hogy ebben a joggal sikeres, nagy és teljes életben nem ment azért semmi se könnyen, s „papírja”, például, máig nincsen. Van persze helyette számos díja, hazai és külföldi elismerése, s egy velünk szoros közelségben élt élete.

Bravúros mozgású, csipogó Pinokkióját hosszú időn át játszotta nagy sikerrel. Aztán egyszer csak megérett egy másként megnyilvánuló énje is: pályájának feledhetetlen állomása Charlotte Corday mély és sötét megszólalása a kaposvári Marat/Sade előadásban. Szerepeinek száma felsorolhatatlan. De volt ő önkormányzati képviselő is a rendszerváltás első éveiben, amikor hivatalnokokkal kellett szót értenie. S mai kollégái is ismerik kínosan pontos munkamódszerét, mindenre kiterjedő felkészültségét. Kérlelhetetlen igényessége elsősorban önmagával szemben nyilvánul meg. Az önkritikus aggodalom legyőzését jelenti, amikor – ahogy mesélik – premier után, végre, utolsónak érkezik meg öltözőjéből az ünneplők közé. A „kaposváriság” egyik jelképe ő, noha hosszú ideje Pesten dolgozik már.

Mindent képes eljátszani, és mindent el is tud játszani. Okossága, ami a legjobb rendezőket sosem zavarta, ha kell, varázsütésre olvad el, egy-egy leépült figura kedvéért. Raktárában élére hajtogatva áll minden, ami egy alak megépítéséhez szükséges, s ha valami nem lenne ott, megkeresi, s meglesz az is.  Hatalmas készlettára tán annak is köszönhető, hogy nem „töröl”, fájón és hibátlanul emlékszik mindenre, ami vele valaha is történt. Lehet, hogy megbocsát, de feledni nem fog, mert nem tud. Akire ránéz, azt óhatatlanul föl is méri, látsszék bármily szelídnek a pillantása. Megítél, s közben megörökít.

Gyermekeink gyerekkorába Vuk hőssé válása, unokáink estéibe Bogyó és Babóca számos, lélekkel és koloratúr technikával elmesélt kalandja épült be, neki köszönhetően. Hangja a haza egy része, viszik magukkal a külföldre menők. Ha visszajönnek, miatta is jönnek vissza. S akkor majd látják, hogy itt van, megvan, színpadon van, csodás szakmai teljességben.

A Színházi Kritikusok Céhének életműdíja

A Színházi Kritikusok Céhe a 2005/2006-os évadban, kivételes jelleggel posztumusz életműdíjat adományozott a tragikus hirtelenséggel elhunyt Bertók Lajos színművésznek. 2011 óta a tagság évente egyszer titkos szavazással életművéért kritikusdíjat adományozhat olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályával vagy pályaszakasszal rendelkező 65 év feletti művésznek (színész, rendező, tervező, dramaturg stb.), aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

Az eddigi életműdíjasok: Törőcsik Mari (2011), Senkálszky Endre (2012), Zsámbéki Gábor (2013), Fodor Tamás (2014), Molnár Piroska (2015), Székely Gábor (2016), Radnóti Zsuzsa (2017), Lázár Kati (2018). 2019-ben titkos szavazás alapján a céh tagjai Pogány Judit színművésznek, az Örkény Színház tagjának szavazták meg az életműdíjat.

Az életműdíjat Pogány Judit a Színikritikusok díjának átadó gáláján veszi át, amelyen az évad legjobbjait 15 kategóriában ismeri el a Színházi Kritikusok Céhe. A nagyközönség számára is nyitott eseményre szeptember 22-én 20 órai kezdettel kerül sor a Katona József Színházban, a gála rendezője Markó Róbert.

Kritikusdíj 40 – Szakács Györgyi, Gabnai Katalin

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán beszélgetéssorozatot indítunk, amelyben kritikusokkal és díjazott alkotókkal járjuk körül, mit jelentett a díj akkor, mit jelent most, mi változott az elmúlt évtizedekben a kritika és a díjak jelentőségében. Áprilisi vendégeink: Szakács Györgyi és Gabnai Katalin.

Gabnai Katalin, Szakács Györgyi

Célunk az, hogy a kritikusi és színházi alkotói pályaképeken keresztül kirajzolódjon a kortárs magyar kritika története. A havi rendszerességgel jelentkező ingyenes beszélgetéssorozat helyszíne a Három Holló. A következő beszélgetés időpontja április 24., 17 óra.

A vendégek Szakács Györgyi jelmeztervező, aki rekordernek számít a kritikusdíjas alkotók között, valamint Gabnai Katalin kritikus. A beszélgetést Kovács Bálint, a Színházi Kritikusok Céhének tagja vezeti.

Kritikus Óra az Eklektikon 2048 után

A Miskolci Nemzeti Színházban április 5-én, az Eklektikon 2048 című előadás után Kritikus Órára kerül sor.

Az előadást követő beszélgetést Csáki Judit kritikus vezeti, de az esemény természetesen nyitott, a nézők is feltehetik kérdéseiket az alkotóknak, a Miskloci Nemzeti Színház és a k2 Színház művészeinek.

Hallgathat-e a kritika?

A Színikritikusok díjára szavazás alapfeltétele évadonként minimum 90 magyar nyelvű bemutató megtekintése, de vannak kollégáink, akik szezononként 180-200 premiert látnak. Előadásdömping van, nem minden produkcióról születik kritika, ennek azonban nem csupán mennyiségi oka van.

Miről írunk és miről nem? Amiről nem születik kritika, az az előadás nem létezik? Lehet-e egy kritika vagy annak hiánya társadalmi, politikai és/vagy morális állásfoglalás?

A beszélgetés résztvevői a Színházi Kritikusok Céhének tagjai: Balogh Gyula, a Népszava újságírója; Kovács Dezső, az Art7.hu főszerkesztője; Puskás Panni, a Revizor szerkesztője; Tompa Andrea, a Színház főszerkesztője. A beszélgetés moderátora: Kovács Natália kritikus, újságíró.

A 2019. március 27-i – színházi világnapi – beszélgetés 17 órakor kezdődik a Három Hollóban.

Kritikusdíj 40 – Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes, Zappe László

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán beszélgetéssorozatot indítunk, amelyben kritikusokkal és díjazott alkotókkal járjuk körül, mit jelentett a díj akkor, mit jelent most, mi változott az elmúlt évtizedekben a kritika és a díjak jelentőségében. Februári vendégeink: Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes és Zappe László.

Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes, Zappe László

Célunk az, hogy a kritikusi és színházi alkotói pályaképeken keresztül kirajzolódjon a kortárs magyar kritika története. A havi rendszerességgel jelentkező ingyenes beszélgetéssorozat helyszíne a Három Holló. A következő beszélgetés időpontja február 25., 17 óra.

A vendégek Hámori Gabriella, aki három alkalommal, pályakezdőként, főszereplőként és epizódalakításért is kapott kritikusdíjat, valamint két kritikus, Zappe László, aki az első voksolás óta szavaz, és Szűcs Katalin Ágnes, aki több évig volt a céh elnöke. A beszélgetést Hajnal Márton, a Színházi Kritikusok Céhének tagja vezeti.

Kritikusdíj 40 – jubileumi beszélgetéssorozat kritikusokkal és alkotókkal

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán beszélgetéssorozatot indítunk, amelyben kritikusokkal és díjazott alkotókkal járjuk körül, mit jelentett a díj akkor, mit jelent most, mi változott az elmúlt évtizedekben a kritika és a díjak jelentőségében. Az első vendégek: Csákányi Eszter és Nánay István.

Csákányi Eszter, Nánay István

Célunk az, hogy a kritikusi és színházi alkotói pályaképeken keresztül kirajzolódjon a kortárs magyar kritika története. A havi rendszerességgel jelentkező ingyenes beszélgetéssorozat helyszíne a Három Holló. Az első alkalomra január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

A vendégek Nánay István, aki már az első voksoláskor is leadta szavazatát, valamint Csákányi Eszter, aki az elsők között kapta meg az elismerést a kaposvári Gyöngyélet-beli alakításáért, és jelentős szerepe van a díjátadók átalakításában is. A beszélgetőpartnerek Turbuly Lilla, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke és Kovács Natália, a Színházi Kritikusok Céhének elnökségi tagja lesznek.

Új vezetők, új tagok

A Színházi Kritikusok Céhe 2018. november 19-én tisztújító közgyűlést tartott A Grundon.

Stuber Andrea elnök júliusi lemondása után a Kovács Bálint megbízott elnök vezette háromtagú elnökség (Kovács Bálint, Proics Lilla és Stuber Andrea) kitöltötte hároméves mandátumát, s annak rendje és módja szerint adja át az ügyeket az új vezető testületnek.

A közgyűlés a Színházi Kritikusok Céhe elnökének Turbuly Lillát választotta. Elnökhelyettesként Papp Tímea, elnökségi tagként Kovács Natália nyerte el a tagság bizalmát. Az etikai bizottságot a közgyűlés döntése alapján Gabnai Katalin, Miklós Melánia és Varga Anikó alkotják, míg a gazdasági ellenőrző bizottság tagjai Jászay Tamás, Puskás Panni és Urbán Balázs lettek.

Tagfelvételre is sor került: Antal Klaudia, Dézsi Fruzsina és Hajnal Márton kollégákat üdvözöljük sorainkban!

A céh új elnöke, Turbuly Lilla az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és a BTK magyar szakán szerzett diplomát, s 2008-ig bíróként dolgozott. Közben már verseket, novellákat, regényeket publikált, majd 2008-ban felhagyott a jogi pályával, azóta szabadfoglalkozású íróként, kulturális újságíróként dolgozik. Színházról szintén 2008 óta ír. 2009 és 2013 között rendszeresen dolgozott a 7óra7-nek, 2014-2015-ben szerkesztette is. 2017-től a Tánckritika és a Kútszéli Stílus főszerkesztő-helyettese. Ezekben a lapokban, valamint az Art7, Criticai Lapok, dunszt.sk, Pannon Tükör, prae.hu, spirituszonline.hu, Színház, szinhaz.net orgánumokban publikál.

Papp Tímea elnökhelyettes az ELTE angol és magyar szakán végzett, és ugyanott folytatott kulturális menedzsment tanulmányokat, majd közgazdász és színháztudományi diplomát is szerzett. 2004-ben jelentek meg első kritikái. Írt-ír a Zsöllyébe, a Criticai Lapokba, a Színházba; a Kultúra.hu-ra, a Revizorra. Szerkesztette a Fideliót, és alapítása óta dolgozik a Papagenónak. Szerkesztett drámaköteteket (dráMAI mesék), és hat évig foglalkozott a Budapest Bábszínház marketingkommunikációjával. Jelenleg szabadúszóként a Harlekin Bábszínház és a Vaskakas Bábszínház marketingjét segíti, valamint a Jó kérdés beszélgetéssorozat kommunikációja is feladata.

Kovács Natália elnökségi tag az ELTE bölcsészkarán végzett, jelenleg doktorandusz az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, s egy Esterházy Péter színpadi műveit feldolgozó disszertáción dolgozik. A Színház, szinhaz.net, Élet és Irodalom, tanckritika.hu, kutszelistilus.hu, spirituszonline.hu lapokba írt és ír immár nyolc éve. Több külföldi konferencia és szimpózium előadója, illetve résztvevője volt. Jelentek meg írásai külföldi lapokban; a most induló Roundabout Europe című nemzetközi szabadtéri színházi program sajtós feladatait végzi, és a World Theatre Map nagyköveteként is tevékenykedik.

A most megválasztott tisztségviselőinknek, akik a következő három évre vállalták a vezetői feladatokat, gratulálunk és jó munkát kívánunk!

Fabók Mancsit díjazták Kecskeméten a kritikusok

2018. október 3-7. között zajlott a Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozója Kecskeméten. A szakmai rendezvényen 22 bábtársulat lépett fel, összesen 30 előadás szerepelt műsoron. A programot szakmai beszélgetések kísérték.  Az idei találkozón a Ciróka Bábszínház meghívására nagy számban képviseltették magukat a Színházi Kritikusok Céhének tagjai.

A Céh tagjai az utolsó nap végén bejelentették, hogy díjat adnak át az általuk legizgalmasabbnak tartott produkciónak. A díjat Fabók Mancsi Bábszínháza kapja A háromágú tölgyfa tündére című előadásért. Gratulálunk!

ÁTADTÁK DÍJAIKAT A SZÍNIKRITIKUSOK

 

A színházi kritikusok 1979 óta minden évben díjakkal jutalmazzák az elmúlt színházi szezon legjobb teljesítményeit. Az ünnepélyes díjátadó gála szeptember 20-án zajlott le a Budapest Bábszínházban, a Tünet Együttes közreműködésével.

Tizenöt kategóriában adták ki független szakmai díjaikat a színikritikusok a 2017-2018-as évad legjobbjainak. A Színházi Kritikusok Céhe tagjai szavaztak, s az eredményre a Szabó Réka rendezte műsor keretében derült fény. Ugyancsak itt került sor a Színházi Dramaturgok Céhe Az Évad Legjobb Magyar Drámája díj átadására, amelyet Szilágyi Eszter Anna A Nyíregyháza utca című darabja nyert el. Kurázsi különdíjat kapott a kritikusoktól Sárosdi Lilla, valamint átvehették elismerésüket a Koltai Tamás kritikapályázat győztesei: Gergics Enikő, Dézsi Fruzsina és Kollár Zsuzsanna.

A Céh által önerőből, illetve támogatók (pártoló tagok, Dumaszínház, Orlai Produkciós Iroda) segítségével rendezett díjátadó gálán a színibírálók nyolcadik alkalommal adtak át életműdíjat. Törőcsik Mari, Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás, Molnár Piroska, Székely Gábor és Radnóti Zsuzsa után 2018-ban Lázár Kati vehette át a Varga Viktor ötvösművész által készített műtárgyat. A kategóriák győztesei ezúttal is csokoládédíjban részesültek, amelyek idén a Trita Csokoládé műhelyéből kerültek ki.

A legjobb új magyar dráma /színpadi szöveg az Egy piaci nap lett. Závada Pál, Mohácsi István és Mohácsi János drámáját a Radnóti Színház vitte színre, amely más kategóriában is aratott díjat. Alföldi Róbert a III. Richárdban nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplő díját vehette át, s ugyanebből a produkcióból emelték ki a legjobb férfi mellékszereplőt is, László Zsolt személyében. A legígéretesebb pályakezdő díja szintén Radnóti színházi színésznek, Sodró Elizának jutott – holtversenyben a sepsiszentgyörgyi Alice címszereplőjével, Korodi Jankával.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a legteljesebb hatékonysággal váltotta díjra mindegyik várományosi pozícióját: a legjobb zenés/szórakoztató előadás kategóriájában a Sardar Tagirovsky rendezte Chioggiai csetepaté győzedelmeskedett, a legjobb zene és a legjobb jelmez díja is a Bocsárdi László rendezte Alice-előadáshoz kötődik. Az előbbi a sZempöl Offchestra, az utóbbi Kiss Zsuzsanna munkája.

Rendkívül sikeresen szerepeltek idén a határon túli magyar színházak, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a legjobb előadás díja a Vajdaságba került: az Újvidéki Színház Borisz Davidovics síremléke című előadásáért vehette át a fődíjat Alekszandar Popovszki rendező. A Kolozsvári Állami Magyar Színház Rosmersholm-bemutatója is kapott egy díjat: a legjobb díszletét, Andrij és Daniel Zsoldak tervezéséért. A legjobb rendezést egy vidéki színházban látták a kritikusok: a szombathelyi A salemi boszorkányokért kapta meg a díjat Alföldi Róbert. És még egy díj ment Szombathelyre, a különdíj, a Weöres Sándor Színház első tízéves korszakáért.

A színésznők közül Hernádi Judit és Jordán Adél vitte el a csokitorony-alakot öltött pálmát. Hernádi Judit az Átrium – Kultúrbrigád A félelem megeszi a lelket előadásában nyújtott alakításával lett a legjobb női főszereplő, Jordán Adél pedig a Katona József Színházban díjátadó estéjén is játszott Ascher Tamás Háromszéken produkció Lédájaként sietett a Budapest Bábszínházba, hogy átvegye a legjobb női mellékszereplő díját a Pintér Béla által írt szerep megformálásáért.

A kritikusok két független csapat munkáját is elismerték: a TÁP Színház Utas és holdvilága, Vajdai Vilmos rendezése nyerte a legjobb független színházi előadás díját, a k2 Színház pedig a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között került az első helyre a Fábián Péter által színre vitt Antigonéval.

39. Színikritikusdíj-átadó

 

Szeptember 20., 20 óra, Budapest Bábszínház

 

Hány szakma a szakma? Létezik-e átjárás a pszichológiai realizmus és a szertartásszínház, a kőszínházi musical és a kortárs tánc között?

Buborékban élünk és csak fújjuk a magunkét, vagy egy óvatlan, ünnepi pillanatban egymásba cuppanhatnak buborékjaink?

A színpadon a Tünet előadások szereplői kísértenek, akik találkozni és ünnepelni vágynak. Megmutatni, hogyan nem pukkad ki.

 

A rendező munkatársai: Szász Dániel, Valcz Péter

Előadók: Békési-Szombati Anett, Furulyás Dóra, Gőz István, Hajduk Károly, Kövesdi László, Nagy Csilla, Réti Anna, Szabó Márta, Szász Dániel, Valcz Péter, Virág Melinda

Zene: G. Szabó Hunor, Hock Ernő, Márkos Albert

Videó: Balogh Balázs

Fény: Szirtes Attila

Dalszöveg: Peer Krisztián

Produkciós asszisztens: Papp Éva

 

 

Vezetőváltás a céh elnökségében

Az elnökségben és a tagságban lefolyt, belső ügynek tekintett viták következtében Stuber Andrea lemondott elnöki tisztéről. A szervezet alapszabályában előírt háromtagú elnökség tovább működik; ki fogja tölteni hároméves mandátumát. Az ősszel esedékes tisztújító közgyűlésig Kovács Bálint elnökhelyettes megbízott elnökként, Proics Lilla elnökségi tag megbízott elnökhelyettesként viszik az ügyeket, Stuber Andrea megbízott elnökségi tag közreműködésével.

A nyertesekről 3.

A Koltai Tamás kritikapályázat 3. helyezettje: Kollár Zsuzsanna

 

Kecskeméten születtem, vidéken nevelkedtem. A kecskeméti Katona József Gimnázium színjátszókörének négy évig voltam tagja. Ott kezdett el érdekelni a színházcsinálás.

2008-ban beiratkoztam az ELTE BTK magyar szakjára, ahol figyelmem a 18–19. századi dráma- és színháztörténet felé fordult. Később mind az irodalom- és kultúratudomány, mind a színháztudomány mesterszakon hasonló témából, 19. század eleji drámabírálatokból és 18. század végi kéziratban maradt főúri drámákból írtam szakdolgozatot. 2016-ban abszolváltam az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában A magyar és európai felvilágosodás programon, jelenleg disszertációmat írom, és főállásban dolgozom a Sziklakórház Atombunker Múzeumban.

A színházi előadások iránti szeretetem 2006-ban erősödött meg, amikor Kecskeméten volt szerencsém A sütemények királynője című Pintér Béla-előadást megnézni, amely nagy hatást gyakorolt rám. Azóta a „mindent meg kell nézni”-elv alapján évente átlagosan 60 előadásra megyek el, külföldön is járok színházba, operába. Kritikaírással nyolc éve próbálkozom, leginkább szabadidős tevékenységnek fogom fel, és az írás egyik legcsodálatosabb formájának tartom, hiszen nagyon sokszínű: véleménysajtó, műelemzés, ugyanakkor irodalmi műfaj. E három sajátosságot szintetizálta Koltai Tamás is. Számomra a kritikaírásban a legnagyobb kihívás az, hogy ne előadáselemzést hozzak létre, hanem egy alkotás szakmai értékeit összegezzem irodalmi-publicisztikai eszközök által.

Kollár Zsuzsanna második fordulós írásainak egyike a Vígszínház A félkegyelmű-bemutatójáról szólt: paradidomi4_felkegyelmu

 

A nyertesekről 2.

A Koltai Tamás kritikapályázat 2. helyezettje: Dézsi Fruzsina

 

Dézsi Fruzsina vagyok, 23 éves, jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen tanulok drámaírás mesterképzésen. Még az ELTE magyar szakán voltam elsőéves hallgató, amikor elkezdtem foglalkozni a kritikaírással, pusztán azért, mert rettenetesen élveztem, hogy végre kifejezhetem magam valahogyan. Az egyetemen tanultam meg ugyanis, hogy nekem is lehet véleményem, és ez a vélemény még akár némi értéket is hordozhat magában, pláne, ha megfelelően van artikulálva. A vidéki gimnáziumok nagyrészében  az oktatás ugyanis pont az ellenkezőjéről szól, és akármilyen nagyszerű tanáraim is voltak, ez ellen nem sokat tehettek. Úgy kerültem tehát az ország egyik legnagyobb egyetemére, hogy száz százalékig biztos voltam benne: a fejemben elfér minden tananyag, és ennek gondos visszamondogatásával boldogan, sőt büszkén le lehet élni egy életet. Aztán jöttek a szemináriumok, az előadások, a rengeteg színházi-kulturális inger, és persze a kritikaírás, ami a mai napig a szabadság egy formáját jelenti nekem. Ezért is tartok ki mellette, akármilyen irányba indulok el éppen – a gondolkodás szabadságának első élő impulzusát (vagy mondhatnám: lenyomatát) azért nem felejti el az ember.

Dézsi Fruzsina második fordulós írásainak egyike a Katona József Színház Széljegy-bemutatójáról szólt: petrovna2_szeljegy

 

A nyertesekről

A Koltai Tamás kritikapályázat 1. helyezettje: Gergics Enikő

 

Szigorló orvostanhallgató vagyok a Semmelweis Egyetemen. Korábban csak a hallgatói lapban és a FÉLonline-on jelent meg néhány ajánlóm és recenzióm, a pályázatra is kimondottan a szakmai visszajelzés lehetősége miatt jelentkeztem.

A színház szerves része az életemnek, a hétköznapjaim legtisztább, legteljesebb luxusélménye, szinte magyarázhatatlanul elemi öröm- és erőforrás. Talán sehol máshol nem tudok ennyire intenzíven jelen lenni a pillanatban és tudatosan megélni ezt a jelenlétet.

A kritikaírás ehhez képest jelent egy lépést beljebb, mert rákényszerít arra, hogy a tetszés zsigeri impresszióit addig boncoljam magamban, amíg a tömör, szűkszavú szubjektív többé-kevésbé tárgyilagos atomjaira nem bomlik. Ez néha nagyon kemény belső munka, végül azonban mindig többet ad számomra, mint a puszta befogadás.

Gergics Enikő második fordulós írásainak egyike az Örkény Színház A üvegbúra-bemutatójáról szólt:  lambic3_uvegbura.

A Koltai Tamás kritikapályázat győztesei

Gergics Enikő                                          Dézsi Fruzsina                                       Kollár Zsuzsanna

 

A Színházi Kritikusok Céhe 2017 őszén kétfordulós színikritika-pályázatot hirdetett Koltai Tamás kritikapályázat néven, a 75 éve született kritikus emlékére és tiszteletére.

39 jeligés pályázat érkezett, 17-30 éves színházkedvelőktől, s közülük hatot juttattak tovább a beküldött anyagokat elbíráló kritikusok, szerkesztők. A második fordulóba került versenyzők három-három tavaszi színházi bemutatóról írtak színikritikát. Néztek vidéki bemutatót, fővárosit, kőszínházit, független színházit. Az elkészült cikkeket nyolctagú zsűri értékelte, soraiban főszerkesztő kritikusokkal és színházi alkotókkal. A Bagossy László, Csáki Judit (Revizor), Forgách András, Koltai M. Gábor, Kovács Dezső (art7.hu), Rádai Andrea (szinhaz.net), Stuber Andrea (spirituszonline.hu), Szűcs Katalin Ágnes (Criticai Lapok) alkotta testület döntése alapján három győztest köszönthetünk: „Lambic”, „Petrovna” és „Paradidómi” jeligéjű pályázóinkat.

A munka lezárultával, feloldva a jeligéket:

A Koltai Tamás kritikapályázat 1. helyezettje, a 100 ezer forintos pályadíj győztese: GERGICS ENIKŐ.

A 90 ezer forinttal járó 2. díjat DÉZSI FRUZSINA nyerte.

A 3. helyen KOLLÁR ZSUZSANNA végzett, aki 60 ezer forint jutalomban részesül.

A Koltai Tamás kritikapályázat győztesei a 39. Színikritikusdíj-átadó esten vehetik át díjukat, szeptember 20-án 20 órakor a Budapest Bábszínházban. Jegyek kaphatók a színház pénztárában és a jegy.hu-n.

Sárosdi Lilla Kurázsi-különdíjat kap a Színházi Kritikusok Céhétől

A Színházi Kritikusok Céhe egy új, rendkívüli díjat ad át Sárosdi Lillának: a Kurázsi-különdíjjal a Céh elismerését fejezi ki a színésznőnek bátorságáért és társadalmi felelősségvállalásáért, amivel sokat tett azért, hogy a színházi szakmában is kibeszélhetővé váljon egy ez idáig elhallgatott, fontos probléma: a szexuális zaklatás témája.

Sárosdi Lilla 2017 októberében döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll egy évtizedekkel korábbi traumájával: egy Facebookra feltöltött videóban mondta el, hogy tizenhét éves korában egy „nagy rendező” és annak barátja szexuálisan zaklatták. Néhány nap múlva az érintett rendező nevét is elárulta, sok más, hasonló traumát hordozó kollégájának erőt adva ahhoz, hogy ők is beszéljenek a szakmában szerzett hasonló, fájdalmas tapasztalataikról.

A Színházi Kritikusok Céhe úgy véli, hogy – noha a probléma túlmutat a színházi szakma keretein, mivel az élet minden területén jelen van – elismerés illeti Sárosdi Lillát azért a személyes kiállásért, amivel lehetőséget teremtett a színházi szakma viszonyainak tisztulására, a hatalmi helyzettel is összefüggő problémák kezelésére, megszüntetésére, megelőzésére, az intézményes megoldások kialakítására.

Sárosdi Lilla a Kurázsi-különdíjat szeptember 20-án veszi át a Kritikusdíj-átadó gálaesten, a Budapest Bábszínházban. Ott adják át a színikritikusok díjait az elmúlt színiévad legjobb teljesítményeiért, továbbá az életműdíjat Lázár Katinak, a Koltai Tamás kritikapályázat győzteseinek elismerését, valamint a dramaturgcéh díját az évad legjobb új magyar drámájáért. A műsort Szabó Réka rendezi a Tünet Együttes felléptével.

Jegyek kaphatók a jegy.hu-n.

Megnyílt a jegyeladás a Kritikusdíj-átadó gálaestre

Sok-sok díj átadása várható. A színpadon a Tünet-előadások szereplői kísértenek, akik találkozni és ünnepelni vágynak azokkal, akik találkozni és ünnepelni vágynak. Ott lesz többek között Cuhorka Emese, G. Szabó Hunor, Gőz István, Gryllus Samu, Kövesdi László, Márkos Albert, Mezei Ildikó, Réti Anna, Szabó Márta, Szabó Réka, Szász Dániel, Szirtes Attila, Valcz Péter. És sok-sok díjazott.

Szeptember 20., 20 óra, Budapest Bábszínház

Jegyek a jegy.hu-n vásárolhatóak.

Lázár Katié a színikritikusok idei életműdíja

2018-ban Lázár Kati színművésznek ad életműdíjat a Színházi Kritikusok Céhe. A díjat – Varga Viktor alkotását – szeptember 20-án veszi át a színésznő a Budapest Bábszínházban, a Kritikusdíj-átadó gálaesten.

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ad életműdíjat, amelyet olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művésznek ítél oda, aki sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, s hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

A 38 éves múltra visszatekintő, kategóriánkénti Színikritikusok díjához képest az életműdíj fiatal: 2011-ben adták át a kritikusok először, Törőcsik Marinak. Az idei kitüntetett, Lázár Kati a szeptember 20-i nyilvános ünnepségen veszi át az elismerést, ahol a Színházi Kritikusok Céhe az elmúlt évad legjobb teljesítményeit honorálja, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe átadja szintén nagy múltú díját az évad legjobb új magyar drámájáért. Ugyanitt kapják meg jutalmukat a Koltai Tamás kritikapályázat győztesei is.

A nagyváradi születésű Lázár Kati Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló művész 45 évvel ezelőtt friss diplomásként a 25. Színházban kezdte pályáját, majd miskolci, szolnoki és nemzeti színházi évek után Kaposváron lett nagy színésznő, s azóta is nemzedéke egyik legerőteljesebb, legérzékenyebb, legjelentősebb formátumú színművésze. Az 1990-es években Jordán Tamással megalakították és vezették a Merlin Színház színészképző műhelyét, majd Székely Gábor Új Színházához csatlakozott. Húsz éve nem tartozik társulathoz, úgyhogy kivételes élmény színpadon látni őt a legváratlanabb, legizgalmasabb produkciókban, legyenek azok akár kőszínházi, akár független színházi bemutatók.

„Gazdag művészetének összegzése a Jászai Mari naplójából szerkesztett monodrámája: a Kripli Mari nemcsak a nagy színészelődről, hanem önmagáról és világunkról is metszően éles és ironikus képet ad – írja laudációjában Nánay István. – Sok ilyen fájdalmasan felemelő összegzést szeretnénk még kapni Lázár Katitól.”

A közönség számára nyilvános díjátadó ünnepségre, amelynek műsorát idén Szabó Réka és a Tünet Együttes jegyzi, a Budapest Bábszínház jegypénztárában, valamint a jegy.hu oldalon lehet jegyet váltani augusztus elsejétől.

Méltató szavak Lázár Katiról, Nánay Istvántól

Legutóbb pár hónapja futottunk össze. Két kezében cekkerek meg a botjai, amelyeket a csípő- és szemműtétei után biztonságból használ az utcán. Elégedetlenkedik. Miközben dicséri Bodó Viktort, akivel az Átriumban próbál, kételkedik magában: nem tudja megtanulni a halandzsa-nyelvű szövegét és sehol nem tart a szerepével. Tíz nappal később frenetikus alakítást nyújtott A Krakken művelet előadásában.

Lázár Kati. Fotó: Stekovics Gáspár

Ez a kettősség jól jellemzi az érdes-mély hangú, tragikus clown Lázár Katit, aki minden szerepéért keményen megküzd, s amíg meg nem találja figurájához a kulcsot – ahogy maga is mondogatja –, nehéz ember, nehéz partner. De ha találkozik ő és a színpadi alak, nagyszerű játszótárs lesz. Mint ahogy e Bodó-rendezésben is, amelyben nemcsak Molnár Piroskával, régi és közvetlen partnerével találja meg a közös hangot, hanem másokkal is, akik közül többen Kaposváron is kollegái voltak. Kaposváron, ahol több mint egy évtizedet töltött, s amelyet ma is otthont adó fészeknek nevez.

1980-tól 1991-ig tartozott a Csiky Gergely Színház társulatához, ezt megelőzően két évenként más színházba szerződött. 1973-ban a 25. Színházban kezdte pályáját, majd következett Miskolc, Szolnok és a Nemzeti Színház. Mindenhol olyan pillanatban csatlakozott az együttesekhez, amikor ott valami új kezdődött. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Jancsó Miklós vagy Székely Gábor, akit Szolnokról a Nemzetibe is követett. Pályája azonban Kaposváron teljesedett ki. Színészként gyerekdaraboktól zenés előadásokon át komédiákig és drámákig mindent játszott – elsősorban Babarczy László, Gothár Péter, Ascher Tamás és Ács János előadásaiban. Ott próbálhatta ki magát rendezőként is (Bernarda Alba háza, Anatol), és ott vált nyilvánvalóvá színészpedagógiai képessége.

Egy évtized után megért benne és társában, Jordán Tamásban az elhatározás: egy nem főiskolai rendszerű színészképzést indítanak. Így jött létre a Merlin, ami nemcsak iskola, hanem önálló arculatú alternatív színház és a város közepén lévő értelmiségi találkozó hely lett: a kilencvenes évek egyik meghatározó fóruma.

Amikor ez a hely egyre inkább túlnőtt a kezdeti állapotokon és eltért attól az álomtól, amelynek szellemében ők ketten belefogtak a Merlin működtetésébe, Lázár Kati tovább lépett. Ismét Székely Gáborhoz, az induló Új Színházhoz szerződött, s amikor a politika elvette Székelytől a színházat, szabadúszó lett. Visszajárt Kaposvárra, de a Katonában és a Nemzetiben éppen úgy dolgozott, mint a Bárkában vagy a TÁP Színházzal.

Színpadi és filmes alakításaiban – a tragikus sorsú, nehéz életű nők ábrázolásában is – mindig érvényesül a színésznő groteszkhez való vonzódása. Nagyon sok szerepében nem elsősorban szöveggel, sokkal inkább a jelenlétével teszi hangsúlyossá a figuráját. Felejthetetlen, ahogy a Marat halálában vagy Háy János Nehéz című darabjában csupán a tekintetével, néhány mozdulatával, testtartásának rezzenéseivel folytat párbeszédet monologizáló partnerével. Vagy ahogy némán végigül a színpadi kórházi váróban egy felvonást a Nemzeti Színház Sárga liliom-előadásában.

Gazdag művészetének összegzése a Jászai Mari naplójából szerkesztett monodrámája: a Kripli Mari nemcsak a nagy színészelődről, hanem önmagáról és világunkról is metszően éles és ironikus képet ad. Sok ilyen fájdalmasan felemelő összegzést szeretnénk még kapni Lázár Katitól.

Nánay István

A 2017/2018-as színházi évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 39. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját.

Idén huszonnégy színikritikus vett részt a voksolásban, és néhány kategóriában második fordulóra is sor került. A helyezésekért adott pontok megszámlálásával kialakult a sorrend: a legjobbak listája. Köztük vannak a győztesek. Hogy kik ők, arra a szeptember 20-i díjátadó gálaesten derül fény. Ugyanott a Színházi Kritikusok Céhe életműdíjat ad át, kihirdeti és megjutalmazza a Koltai Tamás kritikapályázat győzteseit, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe kitünteti az évad legjobb új magyar drámáját.  Az esemény színhelye a Budapest Bábszínház, rendezője Szabó Réka, a Tünet Együttes vezetője.

A Radnóti Miklós Színház két produkciója (Egy piaci nap, III. Richárd) összesen kilenc kategóriában várományos. Öt-öt kategóriában van jelen a szombathelyi Weöres Sándor Színház (A salemi boszorkányok) és a Vígszínház (Hamlet, Kinek az ég alatt már senkije sincsen). A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két bemutatója (Alice, Chioggiai csetepaté) négy kategóriában esélyes. A Katona József Színház három előadása (Ithaka, Ascher Tamás Háromszéken, Háztűznéző) is a legjobbak közt szerepel.

Két-két kategóriában izgulhatnak a Kolozsvári Állami Magyar Színház (Rosmersholm), a Miskolci Nemzeti Színház (Kabaré, A kaukázusi krétakör) , az Örkény Színház (A hattyú, IV. Henrik) és a TÁP Színház (Utas és holdvilág) alkotói.

A várományosok között találjuk az Átriumot (A félelem megeszi a lelket),  a kecskeméti Katona József Színházat (Csárdáskirálynő), a Nemzeti Színházat (Bánk bán) és az Újvidéki Színházat (Borisz Davidovics síremléke) is. A függetlenek élmezőnyében három, a Trafóban bemutatott előadás szerepel (Tótferi, Utas és holdvilág, Vaterland). A gyerek- és ifjúsági előadások kategóriájában a k2 Színház és a szombathelyi Mesebolt Bábszínház is várományos. A legjobb új magyar drámák között Szilágyi Eszter Anna és Tasnádi István műve is szerepel.

A kritikusok mindenkit szeretettel várnak szeptember 20-án este 8-kor a Budapest Bábszínházban a díjátadón. A nyilvános gálaestre jegyek augusztus 1-től válthatók a jegy.hu-n.

 

Színikritikusok díja 2017/2018

A díj várományosai, kategóriánként 3-3, ABC-sorrendben

 

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

Szerző	Cím
Szilágyi Eszter Anna	A Nyíregyháza utca
Tasnádi István	Kartonpapa
Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János	Egy piaci nap

 

A legjobb előadás:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
A salemi boszorkányok	szombathelyi Weöres Sándor Színház	Alföldi Róbert
Bánk bán	Nemzeti Színház	Vidnyánszky Attila
Borisz Davidovics síremléke	Újvidéki Színház	Alekszandar Popovszki

 

A legjobb rendezés:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
A salemi boszorkányok	szombathelyi Weöres Sándor Színház	Alföldi Róbert
Egy piaci nap	Radnóti Színház	Mohácsi János
III. Richárd	Radnóti Színház	Andrei Şerban

 

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
Chioggiai csetepaté	sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház	Sardar Tagirovsky
Csárdáskirálynő	kecskeméti Katona József Színház	Béres Attila
Kabaré	Miskolci Nemzeti Színház	Mohácsi János

 

A legjobb független színházi előadás:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
Tótferi	Trafó, Titkos Társulat	Kárpáti Péter
Utas és holdvilág	Trafó, TÁP Színház	Vajdai Vilmos
Vaterland	Trafó, Forte Társulat	Horváth Csaba

 

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

Előadás címe	Színház/társulat	Rendezte:
Antigoné	k2 Színház	Fábián Péter
Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)	szombathelyi Mesebolt Bábszínház	Szenteczki Zita
Kinek az ég alatt már senkije sincsen	Vígszínház	ifj. Vidnyánszky Attila

 

A legjobb női főszereplő:

Név	Előadás címe	Színház/társulat
Hernádi Judit	A félelem megeszi a lelket	Átrium, Kultúrbrigád
Imre Éva	Rosmersholm	Kolozsvári Állami Magyar Színház
Láng Annamária	A kaukázusi krétakör	Miskolci Nemzeti Színház

 

A legjobb férfi főszereplő:

Név	Előadás címe	Színház/társulat
Alföldi Róbert	III. Richárd	Radnóti Színház
Bányai Kelemen Barna	A salemi boszorkányok	szombathelyi Weöres Sándor Színház
ifj. Vidnyánszky Attila	Hamlet	Vígszínház

 

A legjobb női mellékszereplő:

Név	Előadás címe	Színház/társulat
Hartai Petra	A salemi boszorkányok	szombathelyi Weöres Sándor Színház
Jordán Adél	Ascher Tamás Háromszéken	Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata
Sodró Eliza	III. Richárd	Radnóti Színház

 

A legjobb férfi mellékszereplő:

Név	Előadás címe	Színház/társulat
Hajduk Károly	Hamlet	Vígszínház
Keresztes Tamás	Háztűznéző	Katona József Színház
László Zsolt	III. Richárd	Radnóti Színház

 

A legjobb díszlet:

Előadás címe	Színház/társulat	Tervezte:
Ithaka	Katona József Színház	Balázs Juli
Rosmersholm	Kolozsvári Állami Magyar Színház	Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak
Utas és holdvilág	Trafó, TÁP Színház	Horváth Jenny, Juhász András

 

A legjobb jelmez:

Előadás címe	Színház/társulat	Tervezte:
A hattyú	Örkény Színház	Izsák Lili
Alice	sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra	Kiss Zsuzsanna
III. Richárd	Radnóti Színház	Nagy Fruzsina

 

A legjobb színházi zene:

Előadás címe	Színház/társulat	Zeneszerző:
Alice	sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra	sZempöl Offchestra
Egy piaci nap	Radnóti Színház	Kovács Márton
Csongor és Tünde	Maladype Színház	Sáry László

 

A legígéretesebb pályakezdő:

Korodi Janka, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház

Sodró Eliza, Radnóti Színház

Vecsei H. Miklós, Vígszínház

 

Különdíj:

A szombathelyi Weöres Sándor Színház első tízéves korszakáért

Nádasdy Ádámnak a IV. Henrik fordításáért

Vecsei H. Miklósnak a Mondjad, Atikám! előadásért

Hatan a Koltai Tamás kritikapályázat második fordulójában

A Színházi Kritikusok Céhe által meghirdetett Koltai Tamás kritikuspályázatra jelentkezők beküldött írásait kritikusokból és szerkesztőkből álló, nyolctagú zsűri értékelte. Hat pályázó jutott tovább a második fordulóba, a következő jeligékkel:

JÁTSSZUKAZT, JELSZÓ, LAMBIC, L’ENFANT DU PARADIS, PARADIDÓMI, PETROVNA

A második forduló résztvevői a szezon hátralévő részében 3-3 kijelölt premiert fognak megnézni, amelyek között lesznek budapesti, vidéki, prózai, zenés, kőszínházi és független színházi produkciók. A kritikák értékelésében színházi lapok főszerkesztői – Csáki Judit (Revizor), Szűcs Katalin Ágnes (Criticai Lapok), Kovács Dezső (art7.hu), Rádai Andrea (szinhaz.net), Stuber Andrea (spirituszonline.hu) – mellett színházi alkotók veszenk részt: Bagossy László és Koltai M. Gábor rendezők, Forgách András író-dramaturg-fordító.

A pályázat eredménye – a döntés a 250 ezer forintos pályadíj nyerteseiről – a 2017/18-as színházi évad vége után születik meg.

Archív rendezvények

Eseményeink 2018-ban

Eseményeink 2010-ben