Színházi Kritikusok Céhe

A színikritikusok szakmai szervezetének honlapja

  • Reklámok

Hallgathat-e a kritika?

Posted by papptimea - 2019. március 1.

A Színikritikusok díjára szavazás alapfeltétele évadonként minimum 90 magyar nyelvű bemutató megtekintése, de vannak kollégáink, akik szezononként 180-200 premiert látnak. Előadásdömping van, nem minden produkcióról születik kritika, ennek azonban nem csupán mennyiségi oka van.

Miről írunk és miről nem? Amiről nem születik kritika, az az előadás nem létezik? Lehet-e egy kritika vagy annak hiánya társadalmi, politikai és/vagy morális állásfoglalás?

A beszélgetés résztvevői a Színházi Kritikusok Céhének tagjai: Balogh Gyula, a Népszava újságírója; Kovács Dezső, az Art7.hu főszerkesztője; Puskás Panni, a Revizor szerkesztője; Tompa Andrea, a Színház főszerkesztője. A beszélgetés moderátora: Kovács Natália kritikus, újságíró.

A 2019. március 27-i – színházi világnapi – beszélgetés 17 órakor kezdődik a Három Hollóban.

Reklámok

Posted in Egyéb | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Kritikusdíj 40 – Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes, Zappe László

Posted by papptimea - 2019. február 5.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán beszélgetéssorozatot indítunk, amelyben kritikusokkal és díjazott alkotókkal járjuk körül, mit jelentett a díj akkor, mit jelent most, mi változott az elmúlt évtizedekben a kritika és a díjak jelentőségében. Februári vendégeink: Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes és Zappe László.

Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes, Zappe László

Célunk az, hogy a kritikusi és színházi alkotói pályaképeken keresztül kirajzolódjon a kortárs magyar kritika története. A havi rendszerességgel jelentkező ingyenes beszélgetéssorozat helyszíne a Három Holló. A következő beszélgetés időpontja február 25., 17 óra.

A vendégek Hámori Gabriella, aki három alkalommal, pályakezdőként, főszereplőként és epizódalakításért is kapott kritikusdíjat, valamint két kritikus, Zappe László, aki az első voksolás óta szavaz, és Szűcs Katalin Ágnes, aki több évig volt a céh elnöke. A beszélgetést Hajnal Márton, a Színházi Kritikusok Céhének tagja vezeti.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , , , , | Leave a Comment »

Kritikusdíj 40 – jubileumi beszélgetéssorozat kritikusokkal és alkotókkal

Posted by papptimea - 2019. január 4.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán beszélgetéssorozatot indítunk, amelyben kritikusokkal és díjazott alkotókkal járjuk körül, mit jelentett a díj akkor, mit jelent most, mi változott az elmúlt évtizedekben a kritika és a díjak jelentőségében. Az első vendégek: Csákányi Eszter és Nánay István.

csakanyi_nanay_k

Csákányi Eszter, Nánay István

Célunk az, hogy a kritikusi és színházi alkotói pályaképeken keresztül kirajzolódjon a kortárs magyar kritika története. A havi rendszerességgel jelentkező ingyenes beszélgetéssorozat helyszíne a Három Holló. Az első alkalomra január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

A vendégek Nánay István, aki már az első voksoláskor is leadta szavazatát, valamint Csákányi Eszter, aki az elsők között kapta meg az elismerést a kaposvári Gyöngyélet-beli alakításáért, és jelentős szerepe van a díjátadók átalakításában is. A beszélgetőpartnerek Turbuly Lilla, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke és Kovács Natália, a Színházi Kritikusok Céhének elnökségi tagja lesznek.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Új vezetők, új tagok

Posted by St.Andrea - 2018. november 19.

A Színházi Kritikusok Céhe 2018. november 19-én tisztújító közgyűlést tartott A Grundon.

Stuber Andrea elnök júliusi lemondása után a Kovács Bálint megbízott elnök vezette háromtagú elnökség (Kovács Bálint, Proics Lilla és Stuber Andrea) kitöltötte hároméves mandátumát, s annak rendje és módja szerint adja át az ügyeket az új vezető testületnek.

A közgyűlés a Színházi Kritikusok Céhe elnökének Turbuly Lillát választotta. Elnökhelyettesként Papp Tímea, elnökségi tagként Kovács Natália nyerte el a tagság bizalmát. Az etikai bizottságot a közgyűlés döntése alapján Gabnai Katalin, Miklós Melánia és Varga Anikó alkotják, míg a gazdasági ellenőrző bizottság tagjai Jászay Tamás, Puskás Panni és Urbán Balázs lettek.

Tagfelvételre is sor került: Antal Klaudia, Dézsi Fruzsina és Hajnal Márton kollégákat üdvözöljük sorainkban!

turbulylilla-e1542664513680.jpgA céh új elnöke, Turbuly Lilla az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és a BTK magyar szakán szerzett diplomát, s 2008-ig bíróként dolgozott. Közben már verseket, novellákat, regényeket publikált, majd 2008-ban felhagyott a jogi pályával, azóta szabadfoglalkozású íróként, kulturális újságíróként dolgozik. Színházról szintén 2008 óta ír. 2009 és 2013 között rendszeresen dolgozott a 7óra7-nek, 2014-2015-ben szerkesztette is. 2017-től a Tánckritika és a Kútszéli Stílus főszerkesztő-helyettese. Ezekben a lapokban, valamint az Art7, Criticai Lapok, dunszt.sk, Pannon Tükör, prae.hu, spirituszonline.hu, Színház, szinhaz.net orgánumokban publikál.

papptimiPapp Tímea elnökhelyettes az ELTE angol és magyar szakán végzett, és ugyanott folytatott kulturális menedzsment tanulmányokat, majd közgazdász és színháztudományi diplomát is szerzett. 2004-ben jelentek meg első kritikái. Írt-ír a Zsöllyébe, a Criticai Lapokba, a Színházba; a Kultúra.hu-ra, a Revizorra. Szerkesztette a Fideliót, és alapítása óta dolgozik a Papagenónak. Szerkesztett drámaköteteket (dráMAI mesék), és hat évig foglalkozott a Budapest Bábszínház marketingkommunikációjával. Jelenleg szabadúszóként a Harlekin Bábszínház és a Vaskakas Bábszínház marketingjét segíti, valamint a Jó kérdés beszélgetéssorozat kommunikációja is feladata.

KovacsaNatalia

Kovács Natália elnökségi tag az ELTE bölcsészkarán végzett, jelenleg doktorandusz az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, s egy Esterházy Péter színpadi műveit feldolgozó disszertáción dolgozik. A Színház, szinhaz.net, Élet és Irodalom, tanckritika.hu, kutszelistilus.hu, spirituszonline.hu lapokba írt és ír immár nyolc éve. Több külföldi konferencia és szimpózium előadója, illetve résztvevője volt. Jelentek meg írásai külföldi lapokban; a most induló Roundabout Europe című nemzetközi szabadtéri színházi program sajtós feladatait végzi, és a World Theatre Map nagyköveteként is tevékenykedik.

A most megválasztott tisztségviselőinknek, akik a következő három évre vállalták a vezetői feladatokat, gratulálunk és jó munkát kívánunk!

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Fabók Mancsit díjazták Kecskeméten a kritikusok

Posted by St.Andrea - 2018. október 7.

2018. október 3-7. között zajlott a Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozója Kecskeméten. A szakmai rendezvényen 22 bábtársulat lépett fel, összesen 30 előadás szerepelt műsoron. A programot szakmai beszélgetések kísérték.  Az idei találkozón a Ciróka Bábszínház meghívására nagy számban képviseltették magukat a Színházi Kritikusok Céhének tagjai.

A Céh tagjai az utolsó nap végén bejelentették, hogy díjat adnak át az általuk legizgalmasabbnak tartott produkciónak. A díjat Fabók Mancsi Bábszínháza kapja A háromágú tölgyfa tündére című előadásért. Gratulálunk!fabokmancsi

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

ÁTADTÁK DÍJAIKAT A SZÍNIKRITIKUSOK

Posted by St.Andrea - 2018. szeptember 20.

 

A színházi kritikusok 1979 óta minden évben díjakkal jutalmazzák az elmúlt színházi szezon legjobb teljesítményeit. Az ünnepélyes díjátadó gála szeptember 20-án zajlott le a Budapest Bábszínházban, a Tünet Együttes közreműködésével.

Tizenöt kategóriában adták ki független szakmai díjaikat a színikritikusok a 2017-2018-as évad legjobbjainak. A Színházi Kritikusok Céhe tagjai szavaztak, s az eredményre a Szabó Réka rendezte műsor keretében derült fény. Ugyancsak itt került sor a Színházi Dramaturgok Céhe Az Évad Legjobb Magyar Drámája díj átadására, amelyet Szilágyi Eszter Anna A Nyíregyháza utca című darabja nyert el. Kurázsi különdíjat kapott a kritikusoktól Sárosdi Lilla, valamint átvehették elismerésüket a Koltai Tamás kritikapályázat győztesei: Gergics Enikő, Dézsi Fruzsina és Kollár Zsuzsanna.

eletmudijA Céh által önerőből, illetve támogatók (pártoló tagok, Dumaszínház, Orlai Produkciós Iroda) segítségével rendezett díjátadó gálán a színibírálók nyolcadik alkalommal adtak át életműdíjat. Törőcsik Mari, Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás, Molnár Piroska, Székely Gábor és Radnóti Zsuzsa után 2018-ban Lázár Kati vehette át a Varga Viktor ötvösművész által készített műtárgyat. A kategóriák győztesei ezúttal is csokoládédíjban részesültek, amelyek idén a Trita Csokoládé műhelyéből kerültek ki.

A legjobb új magyar dráma /színpadi szöveg az Egy piaci nap lett. Závada Pál, Mohácsi István és Mohácsi János drámáját a Radnóti Színház vitte színre, amely más kategóriában is aratott díjat. Alföldi Róbert a III. Richárdban nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplő díját vehette át, s ugyanebből a produkcióból emelték ki a legjobb férfi mellékszereplőt is, László Zsolt személyében. A legígéretesebb pályakezdő díja szintén Radnóti színházi színésznek, Sodró Elizának jutott – holtversenyben a sepsiszentgyörgyi Alice címszereplőjével, Korodi Jankával.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a legteljesebb hatékonysággal váltotta díjra mindegyik várományosi pozícióját: a legjobb zenés/szórakoztató előadás kategóriájában a Sardar Tagirovsky rendezte Chioggiai csetepaté győzedelmeskedett, a legjobb zene és a legjobb jelmez díja is a Bocsárdi László rendezte Alice-előadáshoz kötődik. Az előbbi a sZempöl Offchestra, az utóbbi Kiss Zsuzsanna munkája.

csokidij2018aRendkívül sikeresen szerepeltek idén a határon túli magyar színházak, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a legjobb előadás díja a Vajdaságba került: az Újvidéki Színház Borisz Davidovics síremléke című előadásáért vehette át a fődíjat Alekszandar Popovszki rendező. A Kolozsvári Állami Magyar Színház Rosmersholm-bemutatója is kapott egy díjat: a legjobb díszletét, Andrij és Daniel Zsoldak tervezéséért. A legjobb rendezést egy vidéki színházban látták a kritikusok: a szombathelyi A salemi boszorkányokért kapta meg a díjat Alföldi Róbert. És még egy díj ment Szombathelyre, a különdíj, a Weöres Sándor Színház első tízéves korszakáért.

A színésznők közül Hernádi Judit és Jordán Adél vitte el a csokitorony-alakot öltött pálmát. Hernádi Judit az Átrium – Kultúrbrigád A félelem megeszi a lelket előadásában nyújtott alakításával lett a legjobb női főszereplő, Jordán Adél pedig a Katona József Színházban díjátadó estéjén is játszott Ascher Tamás Háromszéken produkció Lédájaként sietett a Budapest Bábszínházba, hogy átvegye a legjobb női mellékszereplő díját a Pintér Béla által írt szerep megformálásáért.

A kritikusok két független csapat munkáját is elismerték: a TÁP Színház Utas és holdvilága, Vajdai Vilmos rendezése nyerte a legjobb független színházi előadás díját, a k2 Színház pedig a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között került az első helyre a Fábián Péter által színre vitt Antigonéval.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

39. Színikritikusdíj-átadó

Posted by St.Andrea - 2018. szeptember 19.

 

Szeptember 20., 20 óra, Budapest Bábszínház

 

Hány szakma a szakma? Létezik-e átjárás a pszichológiai realizmus és a szertartásszínház, a kőszínházi musical és a kortárs tánc között?

Buborékban élünk és csak fújjuk a magunkét, vagy egy óvatlan, ünnepi pillanatban egymásba cuppanhatnak buborékjaink?

A színpadon a Tünet előadások szereplői kísértenek, akik találkozni és ünnepelni vágynak. Megmutatni, hogyan nem pukkad ki.

 

A rendező munkatársai: Szász Dániel, Valcz Péter

Előadók: Békési-Szombati Anett, Furulyás Dóra, Gőz István, Hajduk Károly, Kövesdi László, Nagy Csilla, Réti Anna, Szabó Márta, Szász Dániel, Valcz Péter, Virág Melinda

Zene: G. Szabó Hunor, Hock Ernő, Márkos Albert

Videó: Balogh Balázs

Fény: Szirtes Attila

Dalszöveg: Peer Krisztián

Produkciós asszisztens: Papp Éva

 

 

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Vezetőváltás a céh elnökségében

Posted by St.Andrea - 2018. augusztus 24.

Az elnökségben és a tagságban lefolyt, belső ügynek tekintett viták következtében Stuber Andrea lemondott elnöki tisztéről. A szervezet alapszabályában előírt háromtagú elnökség tovább működik; ki fogja tölteni hároméves mandátumát. Az ősszel esedékes tisztújító közgyűlésig Kovács Bálint elnökhelyettes megbízott elnökként, Proics Lilla elnökségi tag megbízott elnökhelyettesként viszik az ügyeket, Stuber Andrea megbízott elnökségi tag közreműködésével.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

A nyertesekről 3.

Posted by St.Andrea - 2018. augusztus 23.

A Koltai Tamás kritikapályázat 3. helyezettje: Kollár Zsuzsanna

kollarzsuzsanna2

 

Kecskeméten születtem, vidéken nevelkedtem. A kecskeméti Katona József Gimnázium színjátszókörének négy évig voltam tagja. Ott kezdett el érdekelni a színházcsinálás.

2008-ban beiratkoztam az ELTE BTK magyar szakjára, ahol figyelmem a 18–19. századi dráma- és színháztörténet felé fordult. Később mind az irodalom- és kultúratudomány, mind a színháztudomány mesterszakon hasonló témából, 19. század eleji drámabírálatokból és 18. század végi kéziratban maradt főúri drámákból írtam szakdolgozatot. 2016-ban abszolváltam az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában A magyar és európai felvilágosodás programon, jelenleg disszertációmat írom, és főállásban dolgozom a Sziklakórház Atombunker Múzeumban.

A színházi előadások iránti szeretetem 2006-ban erősödött meg, amikor Kecskeméten volt szerencsém A sütemények királynője című Pintér Béla-előadást megnézni, amely nagy hatást gyakorolt rám. Azóta a „mindent meg kell nézni”-elv alapján évente átlagosan 60 előadásra megyek el, külföldön is járok színházba, operába. Kritikaírással nyolc éve próbálkozom, leginkább szabadidős tevékenységnek fogom fel, és az írás egyik legcsodálatosabb formájának tartom, hiszen nagyon sokszínű: véleménysajtó, műelemzés, ugyanakkor irodalmi műfaj. E három sajátosságot szintetizálta Koltai Tamás is. Számomra a kritikaírásban a legnagyobb kihívás az, hogy ne előadáselemzést hozzak létre, hanem egy alkotás szakmai értékeit összegezzem irodalmi-publicisztikai eszközök által.

Kollár Zsuzsanna második fordulós írásainak egyike a Vígszínház A félkegyelmű-bemutatójáról szólt: paradidomi4_felkegyelmu

 

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

A nyertesekről 2.

Posted by St.Andrea - 2018. augusztus 22.

A Koltai Tamás kritikapályázat 2. helyezettje: Dézsi Fruzsina

dezsifruzsina

 

Dézsi Fruzsina vagyok, 23 éves, jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen tanulok drámaírás mesterképzésen. Még az ELTE magyar szakán voltam elsőéves hallgató, amikor elkezdtem foglalkozni a kritikaírással, pusztán azért, mert rettenetesen élveztem, hogy végre kifejezhetem magam valahogyan. Az egyetemen tanultam meg ugyanis, hogy nekem is lehet véleményem, és ez a vélemény még akár némi értéket is hordozhat magában, pláne, ha megfelelően van artikulálva. A vidéki gimnáziumok nagyrészében  az oktatás ugyanis pont az ellenkezőjéről szól, és akármilyen nagyszerű tanáraim is voltak, ez ellen nem sokat tehettek. Úgy kerültem tehát az ország egyik legnagyobb egyetemére, hogy száz százalékig biztos voltam benne: a fejemben elfér minden tananyag, és ennek gondos visszamondogatásával boldogan, sőt büszkén le lehet élni egy életet. Aztán jöttek a szemináriumok, az előadások, a rengeteg színházi-kulturális inger, és persze a kritikaírás, ami a mai napig a szabadság egy formáját jelenti nekem. Ezért is tartok ki mellette, akármilyen irányba indulok el éppen – a gondolkodás szabadságának első élő impulzusát (vagy mondhatnám: lenyomatát) azért nem felejti el az ember.

Dézsi Fruzsina második fordulós írásainak egyike a Katona József Színház Széljegy-bemutatójáról szólt: petrovna2_szeljegy

 

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

A nyertesekről

Posted by St.Andrea - 2018. augusztus 21.

A Koltai Tamás kritikapályázat 1. helyezettje: Gergics Enikő

gergicseniko1c

 

Szigorló orvostanhallgató vagyok a Semmelweis Egyetemen. Korábban csak a hallgatói lapban és a FÉLonline-on jelent meg néhány ajánlóm és recenzióm, a pályázatra is kimondottan a szakmai visszajelzés lehetősége miatt jelentkeztem.

A színház szerves része az életemnek, a hétköznapjaim legtisztább, legteljesebb luxusélménye, szinte magyarázhatatlanul elemi öröm- és erőforrás. Talán sehol máshol nem tudok ennyire intenzíven jelen lenni a pillanatban és tudatosan megélni ezt a jelenlétet.

A kritikaírás ehhez képest jelent egy lépést beljebb, mert rákényszerít arra, hogy a tetszés zsigeri impresszióit addig boncoljam magamban, amíg a tömör, szűkszavú szubjektív többé-kevésbé tárgyilagos atomjaira nem bomlik. Ez néha nagyon kemény belső munka, végül azonban mindig többet ad számomra, mint a puszta befogadás.

Gergics Enikő második fordulós írásainak egyike az Örkény Színház A üvegbúra-bemutatójáról szólt:  lambic3_uvegbura.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

A Koltai Tamás kritikapályázat győztesei

Posted by St.Andrea - 2018. augusztus 17.

gyoztesek_u

Gergics Enikő                                          Dézsi Fruzsina                                       Kollár Zsuzsanna

 

A Színházi Kritikusok Céhe 2017 őszén kétfordulós színikritika-pályázatot hirdetett Koltai Tamás kritikapályázat néven, a 75 éve született kritikus emlékére és tiszteletére.

39 jeligés pályázat érkezett, 17-30 éves színházkedvelőktől, s közülük hatot juttattak tovább a beküldött anyagokat elbíráló kritikusok, szerkesztők. A második fordulóba került versenyzők három-három tavaszi színházi bemutatóról írtak színikritikát. Néztek vidéki bemutatót, fővárosit, kőszínházit, független színházit. Az elkészült cikkeket nyolctagú zsűri értékelte, soraiban főszerkesztő kritikusokkal és színházi alkotókkal. A Bagossy László, Csáki Judit (Revizor), Forgách András, Koltai M. Gábor, Kovács Dezső (art7.hu), Rádai Andrea (szinhaz.net), Stuber Andrea (spirituszonline.hu), Szűcs Katalin Ágnes (Criticai Lapok) alkotta testület döntése alapján három győztest köszönthetünk: „Lambic”, „Petrovna” és „Paradidómi” jeligéjű pályázóinkat.

A munka lezárultával, feloldva a jeligéket:

A Koltai Tamás kritikapályázat 1. helyezettje, a 100 ezer forintos pályadíj győztese: GERGICS ENIKŐ.

A 90 ezer forinttal járó 2. díjat DÉZSI FRUZSINA nyerte.

A 3. helyen KOLLÁR ZSUZSANNA végzett, aki 60 ezer forint jutalomban részesül.

A Koltai Tamás kritikapályázat győztesei a 39. Színikritikusdíj-átadó esten vehetik át díjukat, szeptember 20-án 20 órakor a Budapest Bábszínházban. Jegyek kaphatók a színház pénztárában és a jegy.hu-n.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Sárosdi Lilla Kurázsi-különdíjat kap a Színházi Kritikusok Céhétől

Posted by jt - 2018. augusztus 3.

A Színházi Kritikusok Céhe egy új, rendkívüli díjat ad át Sárosdi Lillának: a Kurázsi-különdíjjal a Céh elismerését fejezi ki a színésznőnek bátorságáért és társadalmi felelősségvállalásáért, amivel sokat tett azért, hogy a színházi szakmában is kibeszélhetővé váljon egy ez idáig elhallgatott, fontos probléma: a szexuális zaklatás témája.

Sárosdi Lilla 2017 októberében döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll egy évtizedekkel korábbi traumájával: egy Facebookra feltöltött videóban mondta el, hogy tizenhét éves korában egy „nagy rendező” és annak barátja szexuálisan zaklatták. Néhány nap múlva az érintett rendező nevét is elárulta, sok más, hasonló traumát hordozó kollégájának erőt adva ahhoz, hogy ők is beszéljenek a szakmában szerzett hasonló, fájdalmas tapasztalataikról.

A Színházi Kritikusok Céhe úgy véli, hogy – noha a probléma túlmutat a színházi szakma keretein, mivel az élet minden területén jelen van – elismerés illeti Sárosdi Lillát azért a személyes kiállásért, amivel lehetőséget teremtett a színházi szakma viszonyainak tisztulására, a hatalmi helyzettel is összefüggő problémák kezelésére, megszüntetésére, megelőzésére, az intézményes megoldások kialakítására.

Sárosdi Lilla a Kurázsi-különdíjat szeptember 20-án veszi át a Kritikusdíj-átadó gálaesten, a Budapest Bábszínházban. Ott adják át a színikritikusok díjait az elmúlt színiévad legjobb teljesítményeiért, továbbá az életműdíjat Lázár Katinak, a Koltai Tamás kritikapályázat győzteseinek elismerését, valamint a dramaturgcéh díját az évad legjobb új magyar drámájáért. A műsort Szabó Réka rendezi a Tünet Együttes felléptével.

Jegyek kaphatók a jegy.hu-n.

Posted in Egyéb | 1 Comment »

Megnyílt a jegyeladás a Kritikusdíj-átadó gálaestre

Posted by jt - 2018. augusztus 1.

Sok-sok díj átadása várható. A színpadon a Tünet-előadások szereplői kísértenek, akik találkozni és ünnepelni vágynak azokkal, akik találkozni és ünnepelni vágynak. Ott lesz többek között Cuhorka Emese, G. Szabó Hunor, Gőz István, Gryllus Samu, Kövesdi László, Márkos Albert, Mezei Ildikó, Réti Anna, Szabó Márta, Szabó Réka, Szász Dániel, Szirtes Attila, Valcz Péter. És sok-sok díjazott.

Szeptember 20., 20 óra, Budapest Bábszínház

Jegyek a jegy.hu-n vásárolhatóak.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Lázár Katié a színikritikusok idei életműdíja

Posted by jt - 2018. július 20.

2018-ban Lázár Kati színművésznek ad életműdíjat a Színházi Kritikusok Céhe. A díjat – Varga Viktor alkotását – szeptember 20-án veszi át a színésznő a Budapest Bábszínházban, a Kritikusdíj-átadó gálaesten.

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ad életműdíjat, amelyet olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művésznek ítél oda, aki sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, s hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

eletmudijA 38 éves múltra visszatekintő, kategóriánkénti Színikritikusok díjához képest az életműdíj fiatal: 2011-ben adták át a kritikusok először, Törőcsik Marinak. Az idei kitüntetett, Lázár Kati a szeptember 20-i nyilvános ünnepségen veszi át az elismerést, ahol a Színházi Kritikusok Céhe az elmúlt évad legjobb teljesítményeit honorálja, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe átadja szintén nagy múltú díját az évad legjobb új magyar drámájáért. Ugyanitt kapják meg jutalmukat a Koltai Tamás kritikapályázat győztesei is.

A nagyváradi születésű Lázár Kati Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló művész 45 évvel ezelőtt friss diplomásként a 25. Színházban kezdte pályáját, majd miskolci, szolnoki és nemzeti színházi évek után Kaposváron lett nagy színésznő, s azóta is nemzedéke egyik legerőteljesebb, legérzékenyebb, legjelentősebb formátumú színművésze. Az 1990-es években Jordán Tamással megalakították és vezették a Merlin Színház színészképző műhelyét, majd Székely Gábor Új Színházához csatlakozott. Húsz éve nem tartozik társulathoz, úgyhogy kivételes élmény színpadon látni őt a legváratlanabb, legizgalmasabb produkciókban, legyenek azok akár kőszínházi, akár független színházi bemutatók.

„Gazdag művészetének összegzése a Jászai Mari naplójából szerkesztett monodrámája: a Kripli Mari nemcsak a nagy színészelődről, hanem önmagáról és világunkról is metszően éles és ironikus képet ad – írja laudációjában Nánay István. – Sok ilyen fájdalmasan felemelő összegzést szeretnénk még kapni Lázár Katitól.”

A közönség számára nyilvános díjátadó ünnepségre, amelynek műsorát idén Szabó Réka és a Tünet Együttes jegyzi, a Budapest Bábszínház jegypénztárában, valamint a jegy.hu oldalon lehet jegyet váltani augusztus elsejétől.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Méltató szavak Lázár Katiról, Nánay Istvántól

Posted by jt - 2018. július 20.

Legutóbb pár hónapja futottunk össze. Két kezében cekkerek meg a botjai, amelyeket a csípő- és szemműtétei után biztonságból használ az utcán. Elégedetlenkedik. Miközben dicséri Bodó Viktort, akivel az Átriumban próbál, kételkedik magában: nem tudja megtanulni a halandzsa-nyelvű szövegét és sehol nem tart a szerepével. Tíz nappal később frenetikus alakítást nyújtott A Krakken művelet előadásában.

Lázár Kati fotó Stekovics Gáspár

Lázár Kati. Fotó: Stekovics Gáspár

Ez a kettősség jól jellemzi az érdes-mély hangú, tragikus clown Lázár Katit, aki minden szerepéért keményen megküzd, s amíg meg nem találja figurájához a kulcsot – ahogy maga is mondogatja –, nehéz ember, nehéz partner. De ha találkozik ő és a színpadi alak, nagyszerű játszótárs lesz. Mint ahogy e Bodó-rendezésben is, amelyben nemcsak Molnár Piroskával, régi és közvetlen partnerével találja meg a közös hangot, hanem másokkal is, akik közül többen Kaposváron is kollegái voltak. Kaposváron, ahol több mint egy évtizedet töltött, s amelyet ma is otthont adó fészeknek nevez.

1980-tól 1991-ig tartozott a Csiky Gergely Színház társulatához, ezt megelőzően két évenként más színházba szerződött. 1973-ban a 25. Színházban kezdte pályáját, majd következett Miskolc, Szolnok és a Nemzeti Színház. Mindenhol olyan pillanatban csatlakozott az együttesekhez, amikor ott valami új kezdődött. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Jancsó Miklós vagy Székely Gábor, akit Szolnokról a Nemzetibe is követett. Pályája azonban Kaposváron teljesedett ki. Színészként gyerekdaraboktól zenés előadásokon át komédiákig és drámákig mindent játszott – elsősorban Babarczy László, Gothár Péter, Ascher Tamás és Ács János előadásaiban. Ott próbálhatta ki magát rendezőként is (Bernarda Alba háza, Anatol), és ott vált nyilvánvalóvá színészpedagógiai képessége.

Egy évtized után megért benne és társában, Jordán Tamásban az elhatározás: egy nem főiskolai rendszerű színészképzést indítanak. Így jött létre a Merlin, ami nemcsak iskola, hanem önálló arculatú alternatív színház és a város közepén lévő értelmiségi találkozó hely lett: a kilencvenes évek egyik meghatározó fóruma.

Amikor ez a hely egyre inkább túlnőtt a kezdeti állapotokon és eltért attól az álomtól, amelynek szellemében ők ketten belefogtak a Merlin működtetésébe, Lázár Kati tovább lépett. Ismét Székely Gáborhoz, az induló Új Színházhoz szerződött, s amikor a politika elvette Székelytől a színházat, szabadúszó lett. Visszajárt Kaposvárra, de a Katonában és a Nemzetiben éppen úgy dolgozott, mint a Bárkában vagy a TÁP Színházzal.

Színpadi és filmes alakításaiban – a tragikus sorsú, nehéz életű nők ábrázolásában is – mindig érvényesül a színésznő groteszkhez való vonzódása. Nagyon sok szerepében nem elsősorban szöveggel, sokkal inkább a jelenlétével teszi hangsúlyossá a figuráját. Felejthetetlen, ahogy a Marat halálában vagy Háy János Nehéz című darabjában csupán a tekintetével, néhány mozdulatával, testtartásának rezzenéseivel folytat párbeszédet monologizáló partnerével. Vagy ahogy némán végigül a színpadi kórházi váróban egy felvonást a Nemzeti Színház Sárga liliom-előadásában.

Gazdag művészetének összegzése a Jászai Mari naplójából szerkesztett monodrámája: a Kripli Mari nemcsak a nagy színészelődről, hanem önmagáról és világunkról is metszően éles és ironikus képet ad. Sok ilyen fájdalmasan felemelő összegzést szeretnénk még kapni Lázár Katitól.

Nánay István

Posted in Egyéb | 1 Comment »

A 2017/2018-as színházi évad legjobbjai a kritikusok szerint

Posted by jt - 2018. július 13.

A Színházi Kritikusok Céhe idén 39. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját.

Idén huszonnégy színikritikus vett részt a voksolásban, és néhány kategóriában második fordulóra is sor került. A helyezésekért adott pontok megszámlálásával kialakult a sorrend: a legjobbak listája. Köztük vannak a győztesek. Hogy kik ők, arra a szeptember 20-i díjátadó gálaesten derül fény. Ugyanott a Színházi Kritikusok Céhe életműdíjat ad át, kihirdeti és megjutalmazza a Koltai Tamás kritikapályázat győzteseit, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe kitünteti az évad legjobb új magyar drámáját.  Az esemény színhelye a Budapest Bábszínház, rendezője Szabó Réka, a Tünet Együttes vezetője.

A Radnóti Miklós Színház két produkciója (Egy piaci nap, III. Richárd) összesen kilenc kategóriában várományos. Öt-öt kategóriában van jelen a szombathelyi Weöres Sándor Színház (A salemi boszorkányok) és a Vígszínház (Hamlet, Kinek az ég alatt már senkije sincsen). A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két bemutatója (Alice, Chioggiai csetepaté) négy kategóriában esélyes. A Katona József Színház három előadása (Ithaka, Ascher Tamás Háromszéken, Háztűznéző) is a legjobbak közt szerepel.

Két-két kategóriában izgulhatnak a Kolozsvári Állami Magyar Színház (Rosmersholm), a Miskolci Nemzeti Színház (Kabaré, A kaukázusi krétakör) , az Örkény Színház (A hattyú, IV. Henrik) és a TÁP Színház (Utas és holdvilág) alkotói.

A várományosok között találjuk az Átriumot (A félelem megeszi a lelket),  a kecskeméti Katona József Színházat (Csárdáskirálynő), a Nemzeti Színházat (Bánk bán) és az Újvidéki Színházat (Borisz Davidovics síremléke) is. A függetlenek élmezőnyében három, a Trafóban bemutatott előadás szerepel (Tótferi, Utas és holdvilág, Vaterland). A gyerek- és ifjúsági előadások kategóriájában a k2 Színház és a szombathelyi Mesebolt Bábszínház is várományos. A legjobb új magyar drámák között Szilágyi Eszter Anna és Tasnádi István műve is szerepel.

A kritikusok mindenkit szeretettel várnak szeptember 20-án este 8-kor a Budapest Bábszínházban a díjátadón. A nyilvános gálaestre jegyek augusztus 1-től válthatók a jegy.hu-n.

 

Színikritikusok díja 2017/2018

A díj várományosai, kategóriánként 3-3, ABC-sorrendben

 

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

Szerző

Cím

Szilágyi Eszter Anna

A Nyíregyháza utca

Tasnádi István

Kartonpapa

Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János

Egy piaci nap

 

A legjobb előadás:

Előadás címe

Színház/társulat

Rendezte:

A salemi boszorkányok

szombathelyi Weöres Sándor Színház

Alföldi Róbert

Bánk bán

Nemzeti Színház

Vidnyánszky Attila

Borisz Davidovics síremléke

Újvidéki Színház

Alekszandar Popovszki

 

A legjobb rendezés:

Előadás címe

Színház/társulat

Rendezte:

A salemi boszorkányok

szombathelyi Weöres Sándor Színház

Alföldi Róbert

Egy piaci nap

Radnóti Színház

Mohácsi János

III. Richárd

Radnóti Színház

Andrei Şerban

 

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

Előadás címe

Színház/társulat

Rendezte:

Chioggiai csetepaté

sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház

Sardar Tagirovsky

Csárdáskirálynő

kecskeméti Katona József Színház

Béres Attila

Kabaré

Miskolci Nemzeti Színház

Mohácsi János

 

A legjobb független színházi előadás:

Előadás címe

Színház/társulat

Rendezte:

Tótferi

Trafó, Titkos Társulat

Kárpáti Péter

Utas és holdvilág

Trafó, TÁP Színház

Vajdai Vilmos

Vaterland

Trafó, Forte Társulat

Horváth Csaba

 

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

Előadás címe

Színház/társulat

Rendezte:

Antigoné

k2 Színház

Fábián Péter

Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)

szombathelyi Mesebolt Bábszínház

Szenteczki Zita

Kinek az ég alatt már senkije sincsen

Vígszínház

ifj. Vidnyánszky Attila

 

A legjobb női főszereplő:

Név

Előadás címe

Színház/társulat

Hernádi Judit

A félelem megeszi a lelket

Átrium, Kultúrbrigád

Imre Éva

Rosmersholm

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Láng Annamária

A kaukázusi krétakör

Miskolci Nemzeti Színház

 

A legjobb férfi főszereplő:

Név

Előadás címe

Színház/társulat

Alföldi Róbert

III. Richárd

Radnóti Színház

Bányai Kelemen Barna

A salemi boszorkányok

szombathelyi Weöres Sándor Színház

ifj. Vidnyánszky Attila

Hamlet

Vígszínház

 

A legjobb női mellékszereplő:

Név

Előadás címe

Színház/társulat

Hartai Petra

A salemi boszorkányok

szombathelyi Weöres Sándor Színház

Jordán Adél

Ascher Tamás Háromszéken

Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata

Sodró Eliza

III. Richárd

Radnóti Színház

 

A legjobb férfi mellékszereplő:

Név

Előadás címe

Színház/társulat

Hajduk Károly

Hamlet

Vígszínház

Keresztes Tamás

Háztűznéző

Katona József Színház

László Zsolt

III. Richárd

Radnóti Színház

 

A legjobb díszlet:

Előadás címe

Színház/társulat

Tervezte:

Ithaka

Katona József Színház

Balázs Juli

Rosmersholm

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak

Utas és holdvilág

Trafó, TÁP Színház

Horváth Jenny, Juhász András

 

A legjobb jelmez:

Előadás címe

Színház/társulat

Tervezte:

A hattyú

Örkény Színház

Izsák Lili

Alice

sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra

Kiss Zsuzsanna

III. Richárd

Radnóti Színház

Nagy Fruzsina

 

A legjobb színházi zene:

Előadás címe

Színház/társulat

Zeneszerző:

Alice

sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra

sZempöl Offchestra

Egy piaci nap

Radnóti Színház

Kovács Márton

Csongor és Tünde

Maladype Színház

Sáry László

 

A legígéretesebb pályakezdő:

Korodi Janka, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház

Sodró Eliza, Radnóti Színház

Vecsei H. Miklós, Vígszínház

 

Különdíj:

A szombathelyi Weöres Sándor Színház első tízéves korszakáért

Nádasdy Ádámnak a IV. Henrik fordításáért

Vecsei H. Miklósnak a Mondjad, Atikám! előadásért

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Hatan a Koltai Tamás kritikapályázat második fordulójában

Posted by jt - 2018. január 18.

A Színházi Kritikusok Céhe által meghirdetett Koltai Tamás kritikuspályázatra jelentkezők beküldött írásait kritikusokból és szerkesztőkből álló, nyolctagú zsűri értékelte. Hat pályázó jutott tovább a második fordulóba, a következő jeligékkel:

JÁTSSZUKAZT, JELSZÓ, LAMBIC, L’ENFANT DU PARADIS, PARADIDÓMI, PETROVNA

A második forduló résztvevői a szezon hátralévő részében 3-3 kijelölt premiert fognak megnézni, amelyek között lesznek budapesti, vidéki, prózai, zenés, kőszínházi és független színházi produkciók. A kritikák értékelésében színházi lapok főszerkesztői – Csáki Judit (Revizor), Szűcs Katalin Ágnes (Criticai Lapok), Kovács Dezső (art7.hu), Rádai Andrea (szinhaz.net), Stuber Andrea (spirituszonline.hu) – mellett színházi alkotók veszenk részt: Bagossy László és Koltai M. Gábor rendezők, Forgách András író-dramaturg-fordító.

A pályázat eredménye – a döntés a 250 ezer forintos pályadíj nyerteseiről – a 2017/18-as színházi évad vége után születik meg.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Elüti-e a Prozorov lányokat a vonat? – Kritikus óra Miskolcon a Három nővér után

Posted by papptimea - 2018. december 23.

A Kritikus óra a Színházi Kritikusok Céhének beszélgetéssorozata, amelynek keretében azelőadások után, egy-egy kritikus vezetésével a nézők az előadás alkotóival és színészeivel beszélgethetnek. A Miskolci Nemzeti Színházban a Három nővér előadása után azonban nem egy, de hat kritikus ült a színpadon Rusznyák Gábor rendezővel. És arra, aki azt hiszi, egy klasszikusan 7-től 10-ig tartó előadás után, pláne egy hóeséssel nehezített estén vidéken nem maradnak érdeklődő nézők, az élet rácáfol.

Három nővér – Miskolci Nemzeti Színház (fotó: Éder Vera)

Minden felvonás más-más korban játszódik, a 80-as évektől kezdve haladunk visszafelé az időben, a zárlat viszont egy nagy ugrás előre, a jelenbe. Csáki Judit arra volt kíváncsi, mi ez az időjáték. Rusznyák Gábor, aki nem először, de nem újrarendezte a Három nővért, elmondta, mindig az „itt és most”-ban, a jelenidejűségben gondolkodik. (Ínyenceknek érdekes adalék, hogy helyi érdekű utalás az előadás elején hallható bejátszás, ami egy miskolci előadás részlete.) Két dolog vezette: az egyik Csehov, hiszen a darabban folyamatosan arról beszélnek, milyen jó lesz két-háromszáz év múlva – amit valljuk be, nem tapasztalunk saját bőrünkön –, kizárólag egy utópiára építenek, abban pedig biztos volt, hogyan, milyen képpel zárul az előadás.

Az adott felvonás idejéhez korban passzoló zene mellett a hangoknak, zajoknak is fontos szerepe van az előadásban. Ezekről az elhunyt Prozorov papa jelenlétét mutató baljós neszekről Rusznyák elmondta, mindig oda kerültek, ahova Csehov szünetet írt. Az előadásra nagyon kell figyelni, és nem azért, mert nem artikulálnak eléggé a színészek: a rendező, mint kiderült, direkt játszott a színészi hangerővel, az egymásra beszéléssel, a látszólag a semmiből érkező, semmihez nem kapcsolódó mondatokkal, hiszen a színházon kívül, a valódi életben is így folynak a beszélgetések.

Rusznyák ezúttal alig írt át vagy hozzá a drámaszöveghez. „Csehov olyan, mint a mosógépnek a tisztítóprogram” – fogalmazott a rendező, Balogh Gyula kritikus kérdésére pedig elmondta, egyáltalán nem volt egyszerű kibontani ezeket az egyébként egyszerű emberi viszonyokat.

Három nővér – Miskolci Nemzeti Színház (fotó: Éder Vera)

A kritikusokat foglalkoztatta a darabot – de nem az előadást – lezáró gesztus: mi történik a sínek mellett álló nővérekkel a sebesen robogó vonat érkezése után, a sötétben. Erre különböző megfejtéseket adtak, és mint a színészektől kiderült, az előadás-feldolgozó foglalkozásokon a középiskolások körében sem egyértelmű a meghalnak-nem halnak meg szavazatok aránya. (Nem leszünk poéngyilkosak, nem áruljuk el a rendezői megfejtést.)

A színészek is bevonódtak a beszélgetésbe: Csáki arra volt kíváncsi, milyen volt próbálni, Stuber Andrea pedig az iránt érdeklődött, hogy a felvonásokhoz tartozó más-más kor, következésképp más-más jelmez, frizura mennyiben töri meg és építi tovább a karaktert. A Szaljonijt játszó Simon Zoltán Csehovról mint izgalmas feladatról és kihívásról beszélt, a Mását alakító Czakó Julianna pedig azt mondta el, hogy a külsőhöz tartozó ruha, tánc milyen mankót jelent a színésznek ahhoz, hogy a karaktert gazdagítva másféle létezést mutasson meg. Van egy kiemelt tér, ahonnan a közönségnek vallanak a színészek, Czakó Julianna viszont kvázi-párbeszédbe is kerül velük. Sőt, mint megtudtuk, a középiskolások jóval szabadabban kezelik a helyzetet, így akár valós dialógus is kialakulhat ebből az alapvetően inkább csőbe húzós szituációból. Szó esett Natasa utálatos voltáról, arról, hogy egyre közönségesebb lesz-e, vagy épp ellenkezőleg: egyre kifinomultabban él hatalmával – a kritikusok, Csáki, Stuber és Zappe László ebben is eltérő álláspontot fogalmaztak meg.

Három nővér – Miskolci Nemzeti Színház (fotó: Éder Vera)

A miskolci nézők aktívan nyilvánítanak véleményt, ezt már többször tapasztaltuk a Kritikus órákon, és ez most sem történt másképp. Egyikőjüket izgatta a zárókép, a cirill betűs állomásfeliratok – különösen a Miskolc állomásjelzés – miatt tette fel a kérdést, hogy van-e áthallás Borsod és a boldogtalanság között, de Rusznyák ezt a felvetést elhárította, a hangulatot jóval általánosabbnak és univerzálisabbnak gondolja. Érdekes módon ez a kritikusokat, Turbuly Lillát és Urbán Balázst is foglalkoztatta, de más oldalról: azt emelték ki pozitívumként, hogy a Miskolci Nemzeti Színház előadásai hangsúlyosan vonják be, szólítják meg a közönséget. Ezt csak erősítette egy másik néző, aki úgy fogalmazott: ez a Három nővér modern, de érthető. „Isteni volt, vettem a lapot” – fűzte még hozzá.

Posted in Egyéb | Címkézve: , | Leave a Comment »

Konferenciák – archívum

Posted by papptimea - 2018. december 22.

Kultúra – Színház – Recycling – Aktuális művészeti stratégiák – időpont: 2010. május 7.

———————————————————————————

A koreográfia vége? – időpont: 2010. május 14-16, jelentkezés: 2010. március 28.

———————————————————————————

Előadóművészeti képzés ma – időpont: 2010. április 28-május 1., Lipcse, jelentkezési határidő: 2010. február 26.

———————————————————————————

Artistic Festivals with a Social and Intellectual Agenda: European Festivals Research Project and the Institute for Cultural Studies, Adam Miczkiewicz University, Poznan. 24 April – 25 April 2010.  Deadline for proposals: 1 March 2010.

——————————————————————————–

Forum Junger Theaterkritiker, Festival Neue Stücke aus Europa, Wiesbaden, Mainz, vom 17. bis 27. Juni 2010. Bewerbungsschluss: 1. April 2010.

——————————————————————————–

A színház városa – nemzetközi konferencia 2010. március 26.

——————————————————————————–

Nemzeti Színház a 21. században; Nemzeti Színház – kortárs színház? 2010. január 28-31.

——————————————————————————–

The Research College of Theatre Art: Child in the World of Theatre Art, Subotica (Serbia), International Children’s Theatre Festival,  16-22 May 2010. Deadline for abstracts: 31 January 2010

——————————————————————————–

Redéfinir la féminité dans le théâtre d’aujourd’hui / Redefining Femininity in Today’s Theatre, Erevan (Arménie), 15-20 juin 2010 / IATC Congress Theme, Yerevan, Armenia (15-20 June, 2010). Deadline for abstracts: 15 March 2010.

——————————————————————————-

Problems of the Transformation and Function of Cultural Models in Russian Literature, Tomsk (Russia), 2-4 February, 2011. Deadline for papers: 1 June 2010.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Amikor alánk jön a történelem – Kritikus óra Miskolcon, a Jóembert keresünk után

Posted by papptimea - 2018. december 15.

A Kritikus óra a Színházi Kritikusok Céhének beszélgetéssorozata, amelynek keretében azelőadások után, egy-egy kritikus vezetésével a nézők az előadás alkotóival és színészeivel beszélgethetnek. A Miskolci Nemzeti Színházban, a Jóembert keresünk után Csáki Judit vezette a beszélgetést. Egy 165 perces Brecht-példázat este 7-kor kezdődő előadása után valószínűleg kevés hardcore rajongó van, aki még meghallgat egy beszélgetést, de Miskolcon akadnak ilyenek. 

Jóember keresünk – Miskolci Nemzeti Színház (fotó: Éder Vera)

Csáki Judit Béres Attilát először a darabválasztásról kérdezte – a rendezőt érdeklő történet mellett az indoklás egy név volt: Láng Annamária, aki Sen Te és Sui Ta szerepeit játszotta –, majd az áthangszerelt Dessau-dalok és a József Attila-vendégszövegek kerültek szóba. Ezt követően a tézisdarab jóembert kereső isteneiről beszélgettek, arról, hogy lúzerek-e, akik maguk is hiteltelenül biztatják Sen Tét a jóságra, vagy épp csak azért tűnnek annak, mert fiatalon, idealistán, tapasztalatlanul érkeznek; illetve Su Fu karakterét illetően arról, hogy a borbély azért jó-e, mert anyagilag megengedheti ezt magának, vagy azért, mert ezzel is jelzi, megszállottan vár Sen Tére, nem tudja elengedni a lányt. A válaszok mindkét kérdésben eltértek, ami csak Brechtet igazolta, aki a darab végén maga kéri nézőit a kulcs megtalálására, ugyanakkor abban megegyezett kritikus, rendező és a színészek is, hogy nem csupán az alakítás, hanem a nézői attitűd is számít a megfejtésben.

Az előadást december 7-én mutatták be, a 14-i a harmadik volt a sorban. Láng Annamáriát arról faggatta Csáki Judit, hogy mi a legnehezebb a kettős alakításban, hogyan lép benne párbeszédbe Sen Te és Sui Ta. A színésznő elmondta, nem nehézség, inkább izgalmas feladat figyelni a belső hangokra, és még úgy érzi, a folyamat elején jár.

Jóember keresünk – Miskolci nemzeti Színház (fotó: Éder Vera)

A beszélgetés érintette a próbafolyamat alakulását, azt,ahogyan a főszereplő köré rendeződött a történet; a kimerevített, hangsúlyospillanatokat és fontos mondatokat, amelyeket Béres mindenképp szeretett volna kiemelni,hogy eljussanak a nézőkhöz, valamint a már említett nézői attitűd kapcsán a megalkuvás, az önzetlenség, a párbeszédképesség vagy -képtelenség jelenleg is aktuális kérdéseit.

„Félelmetesen mai szöveg” – jegyezte meg Turbuly Lilla kritikus,aki a díszletről, a térszervezésről kérdezte Béres Attilát. A válaszból kiderült, a miskolci közönség számára egyértelműen beazonosítható helyszín CzieglerBalázs díszlete – egy nézői közbevetésből kiderült, az egykori diósgyőri Lenin Kohászati Műveket idézi meg –, a konténerek pedig a rendező ötletére, a Városligetben felépített konténerváros inspirációjára kerültek színpadra. Szintén Béres ötlete volt az a műanyag flakon, amit Vang vízárus, azaz Varga Zoltán eltört karjára húztak. Mint a beszélgetés résztvevői megtudták, ez a szakirodalomban a homelessgipsz megnevezést kapta.

Jóember keresünk – Miskolci nemzeti Színház (fotó: Éder Vera)

Csáki szerint az előadás egyértelműen megszólítja a nézőt, és arra ösztönzi, ne fekete-fehérben lássa a világot, ami csak erősíti Béres szándékát. A rendező ugyanis elmondta, számára a 21. században az a legborzasztóbb, hogy a kommunikáció már nem egymás meghallgatásáról szól, hanem a szelektív figyelemről. Arról, hogy csak azt halljuk meg, amit akarunk, amiből hasznunk van.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Kritikus Óra – 2010

Posted by papptimea - 2018. december 9.

2010. december

Kritikus Óra a Kortárs Drámafesztiválon

2010. november

Kritikus Óra a Kortárs Drámafesztiválon

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

2010. október

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

Kritikus Bevezető a Nemzeti Színházban

2010. május

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

Kritikus Óra a kecskeméti Katona József Színházban

2010. április

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

Kritikus Óra a Trafóban

Kritikus Óra a Közép-Európa Táncszínházban

2010. március

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

Kritikus Óra a Thália Színházban

Kritikus Óra az Örkény Színházban

Kritikus Óra a Kamrában

Kritikus Óra a Bárkában

2010. február

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

Kritikus Óra az Örkény Színházban

2010. január

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

Kritikus Óra a Trafóban

2009. december

Kritikus Óra az Örkény Színházban

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

2009. november

Kritikus Óra a 8. Kortárs Drámafesztiválon

Kritikus Óra a IV. Bárka Fesztiválon

Kritikus Óra a Nemzeti Színházban

Posted in Egyéb | Leave a Comment »