Színházi Kritikusok Céhe

A színikritikusok szakmai szervezetének honlapja

Nánay István Székely Gáborról

Posted by jaszaytamas - 2016. július 25.

Székely Gábort – bár már két évtizede nem rendez idehaza – előadásai és pedagógiai munkássága alapján az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb, korszakos magyar színházi alkotójaként tartjuk számon.

A képzőművészet bűvöletében élt, mégis színházrendezői szakra iratkozott be. Major Tamás tanítványa volt, akit mindmáig mesterének tekint. 1968-ban végzett. Pályáját Szolnokon kezdte, ahol néhány év alatt főrendező, majd igazgató lett. A viszonylag kis, érdemleges kulturális hagyományok nélküli vidéki város teátrumát igényes műsorpolitikájával, koncepciózus társulatépítésével és szívós munkával a hetvenes évtized fontos színházi műhelyévé formálta. Miként Zsámbéki Gábor Kaposváron és Ruszt József Kecskeméten, Székely Szolnokon hozta létre a magyar színjátszás megújításának legfontosabb fórumát.

Zsámbéki Gáborral szorosabbra fonódott a kapcsolata, amikor 1978-tól négy évadon át közösen irányították a Nemzeti Színház társulatát, majd miután a politikai játszmák és kollegiális meg nem értés miatt a Nemzeti Színház játékhagyományának megújítására tett erőfeszítésük folytathatatlanná vált, 1982-től az újonnan létrehozott Katona József Színház élére kerültek. Az ott töltött évadok, az ott született előadások Székely pályafutásának csúcsait jelentik. Ez idő alatt a Katona nemcsak az ország legjobb színháza lett, hanem nemzetközi szinten is ismertté és elismertté vált.

1989-ben Székely Gábor váratlanul és lényegi indoklás nélkül távozott a Katona József Színházból, energiáit elsősorban a színházrendező-képzés megreformálására fordította. 1994-ben még egyszer színházalapításra vállalkozott: első rendezőosztályának két tagjával, Novák Eszterrel és Hargitai Ivánnal, valamint Ács Jánossal közösen indította el az Új Színházat, amely azonban négy évvel később ismét politikai játszmák áldozata lett. Azóta nem rendez itthon, de mint osztályvezető tanár vagy oktató, rendezők tucatjait nevelte fel, illetve rektorként dolgozott azon, hogy a Színház és Filmművészeti Egyetem valóban universitasként működjön.

Székely viszonylag keveset rendezett – hazai és külföldi előadásainak és rádiójátékainak száma mindössze ötvenöt –, mert minden munkájára hónapokig, akár évekig is készül. Önmagával szemben ugyanolyan maximalista, mint munkatársaival és színészeivel. Meggyőződése, hogy egy próbafolyamat során mindenkinek végig kell mennie a tökéletes megoldás keresésének sokszor gyötrelmes útján. Ezt tanítja hallgatóinak is.

Székely Gábor a színházi szakmában megingathatatlan tekintély, morális etalon, igazodási pont. Aki vele dolgozik, aki vonzáskörébe kerül, az úgy érezheti, hogy mellette biztonságban van, mert Székely tiszteletben tartja a másikat, s azt mondja, amit gondol, és azt teszi, amit mond. Önazonos művész és önazonos ember. Ez nem mindig kényelmes sem neki, sem a partnereinek, de ez a hitelesség az, ami művészi értékei mellett egyedülállóvá teszi a színházi világon belül és kívül.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Székely Gábor kapja a színikritikusok életműdíját

Posted by jaszaytamas - 2016. július 25.

2016-ban Székely Gábor rendező kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. A díjat szeptember 21-én veszi át a Budapest Bábszínházban, a Kritikusdíj-átadó gálaest keretében.

A Színházi Kritikusok Céhe hatodik alkalommal ad át életműdíjat, amelyet olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művésznek ítél oda, aki sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, s hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

A 36 éves múltra visszatekintő Színikritikusok Díja kategóriáival szemben az életműdíjnál nincsen három várományos; a szakmai szervezet tagsága egy- vagy kétfordulós titkos szavazással dönt. Az életműdíjat először 2011-ben adták át a kritikusok, Törőcsik Marinak. Az idei kitüntetett, Székely Gábor a szeptember 21-i nyilvános ünnepségen veszi át az elismerést, ahol a Színházi Kritikusok Céhe az elmúlt évad legjobb teljesítményeit, a Színházi Dramaturgok Céhe pedig a legjobb új magyar drámát díjazza.

„Székely Gábor a színházi szakmában megingathatatlan tekintély, morális etalon, igazodási pont. Aki vele dolgozik, aki vonzáskörébe kerül, az úgy érezheti, hogy mellette biztonságban van, mert Székely tiszteletben tartja a másikat, s azt mondja, amit gondol, és azt teszi, amit mond. Önazonos művész és önazonos ember” – írja laudációjában Nánay István.

Székely Gábor Major Tamás színházrendező szakos tanítványaként végzett a színművészeti főiskolán 1968-ban. A szolnoki színház rendezőjeként és igazgatójaként, a Nemzeti Színház főrendezőjeként, a Katona József Színház alapító igazgatójaként, majd az Új Színház igazgatójaként fűződnek hozzá jelentős színházi korszakok és teljesítmények. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán (később: Egyetemen) 1973 óta tanít, három színészosztályt és négy színházrendezői osztályt vitt végig, 2001 és 2006 között az intézmény rektoraként. Lezárt rendezői pályájáról és pedagógusi munkásságáról idén jelent meg A második életmű – Székely Gábor és a színházcsinálás iskolája című kötet.

A közönség számára is nyilvános díjátadó ünnepségre, amelyet idén Novák Eszter rendez, a Budapest Bábszínház jegypénztárában, valamint a jegy.hu oldalon lehet jegyet váltani.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Felhívás a folyóiratok ügyében

Posted by jaszaytamas - 2016. május 12.

A NKA-nak és az EMMI-nek megoldást kell találnia az irodalmi és művészeti folyóiratok ez évi támogatására, valamint felül kell vizsgálnia pályázati rendszerét és annak elbírálását.

Súlyos aggodalommal tölt el bennünket, hogy a Nemzeti Kulturális Alap működése nyomán nagy múltú, értékes folyóiratok sora lehetetlenül el és szűnik meg. A színházi szaklapok sorsát különösen kedvezőtlenül érinti, hogy az NKA megváltozott kollégiumi rendszerében a kiemelt színházi lapok (mint például a Színház, az Ellenfény) hároméves támogatását eltörölték, más lapok már korábban hátrányba kerültek (mint például a Criticai Lapok), valamint hogy folyóirat-kuratórium híján az összművészeti orgánumok, kritikai fórumok (mint például a Revizor, az Art7.hu) pályázatát nem művészeti főtematikájú kollégiumok bírálták el, hiszen a több műfajú kritikai fórumoknak nem volt hová pályázniuk. Ez azt mutatja, hogy szükség van olyan kollégiumra – még ha az egyes műfajok kollégiumaiból tevődnek is össze a tagjai –, amely szakszerűen tud dönteni a több művészeti ággal is foglalkozó kulturális orgánumok támogatásáról.

Tovább rontotta a színházi lapok életben maradási esélyeit, hogy míg más, szintén a tavalyinál jóval kisebb kerettel gazdálkodó kollégiumok átcsoportosítással nagymértékben kiegészítették a tematikusan hozzájuk kötődő folyóiratok finanszírozására szánt pénzt, addig a színházművészet kollégiuma csak jóval kevesebbel tudta növelni a színházi lapokra központilag kiírt évi 21 millió forintot, hiszen a már amúgy is rendkívül szorongatott színházaktól kellett volna megvonnia további forrásokat. A színházi lapok támogatása így átlagosan a harmadára csökkent a korábbinak.

De nem csak a pénzről van szó, hanem az NKA hatékonyabb és főleg kiszámíthatóbb működésének szükségességéről. A pályázatok időben történő kiírásáról és elbírálásáról. A három évre szóló támogatások mentén a tervezhetőségről. A folyóirat-kollégium visszaállításáról, tekintettel a többprofilú orgánumok esélyegyenlőségére is.

A színházi szakmai lapok létezése nem pusztán üzleti kérdés. A színházi szaksajtó térképezi fel, rögzíti és értékeli a színházak működését – ha úgy tetszik: közpénzfelhasználását. E funkcióját a színházi sajtó nem tudja betölteni, ha nincs, vagy ha van, de nem független. Ebben a szerepében színházak vagy színháziak mégoly nívós kiadványai sem helyettesíthetik. A szakmai lapok hivatottak figyelemmel kísérni a színházi életet a lehetséges legnagyobb teljességében, nyomon követni a nemzeti színházművészet útját, fejlődését, eredményeit. A színház a pillanat művészete. Az utókor és a színháztörténet számára az marad meg belőle, amit a nézői emlékezet megőriz, és amit a hivatásos nézők, kritikusok, esztéták leírnak, dokumentálnak belőle.
Erősen és határozottan kérjük az illetékeseket, az NKA és a kulturális tárca felelős vezetőit, hogy mérlegelve a drámai következményeket, mielőbb vizsgálják felül és korrigálják döntésüket.

Színházi Kritikusok Céhe
Színházi Dramaturgok Céhe
Független Előadó-művészeti Szövetség (mely szervezet szimpózium összehívását tervezi a témában)
Magyar Színházi Társaság

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Elhunyt Szántó Judit

Posted by jaszaytamas - 2016. május 7.

Életének 84. évében elhunyt Szántó Judit, Jászai Mari-díjas kritikus, fordító. 1957-ben szerzett dramaturg diplomát, majd volt tudományos munkatárs a Színháztudományi Intézetben, a Magyar Színházi Intézetben, lektor a Vígszínházban, s évtizedekig dolgozott a Színház folyóirat munkatársaként. Számos színművet és színházelméleti művet fordított németből, angolból, franciából. Nagyra becsült kollégánktól Csáki Judit írásával búcsúzunk.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Hevesi Sándor-díj, 2016

Posted by jaszaytamas - 2016. március 31.

A Hevesi Sándor-díj azoknak a színházművészeknek és színházi embereknek a munkáját ismeri el, akik különösen sokat tettek a magyar nyelvű színházművészet külföldi elismertetéséért. Az idei volt a tizenötödik alkalom, hogy ezt a kitüntetést az EMMI és az ITI Magyar Központja adományozta.

A Színházi Kritikusok Céhe Hevesi Sándor-díjra jelölte kultúraközvetítői kategóriában Barda Beátát, a Trafó kulturális menedzserét. Barda Beáta a Független Előadó-művészeti Szövetség volt elnökségi tagjaként, kurátorként hosszú évek óta követi, válogatja a külföldi és a hazai produkciókat, ezenközben hatékonyan együttműködik minden féllel a kulturális átjárhatóságért. Szakértelme, elkötelezettsége, elmélyültsége, munkájának minősége és eredményei méltóvá teszik a díjra.

Az EMMI kulturális államtitkárának megbízottja és az ITI Magyar Intézetének elnöke meghozták döntésüket; Barda Beáta, Frenák Pál és Vidnyánszky Attila vehettek át Hevesi Sándor-díjat a színház világnapján.

A díjhoz tisztelettel és büszkén gratulálunk!

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Mostantól itt a pártoló tagság – közgyűlést tartottak a kritikusok

Posted by jaszaytamas - 2016. március 12.

A Színházi Kritikusok Céhe 2016. február 23-án A Grundon közgyűlést tartott, amelyen elfogadta a 2015-ös évi pénzügyi beszámolót és az elnöki beszámolót. Tisztségviselők választására is sor került: Kovács Bálint elnökségi tag elnökhelyettesi megbízatást kapott, az etikai bizottság Varga Anikóval, a pénzügyi ellenőrző bizottság Papp Tímeával bővült.
Tagfelvételi kérelmük és a közgyűlés döntése nyomán a Színházi Kritikusok Céhe új tagjaként üdvözöljük Kovács Natáliát, Török Ákost és Turbuly Lillát.
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a törvényi előírásnak megfelelően 2016. március 15-ig beadandó módosított alapszabályt. (Amikor majd a bíróság végzéssel jóváhagyja, akkor közzétesszük itt, a régi alapszabályunk helyén.) Az új alapszabályban lehetőséget teremtettünk arra, hogy egyéni vagy intézményes pártoló tagokat fogadjunk sorainkba. Így fogalmaz a dokumentum:
A Céh pártoló tagjai lehetnek mindazok a természetes és jogi személyek, akik a Céh célja és tevékenysége sikeres megvalósításához erkölcsi és anyagi támogatást nyújtanak, a Céh alapszabályát magukra nézve kötelezőnek elfogadják. A pártoló tagok a Céh Közgyűlésén tanácskozási joggal vehetnek részt, szavazati joguk nincs és vezető tisztségviselővé nem választhatók.
Valamint:
Pártoló tagok számára a tagdíj mértéke természetes személy esetén (minimálisan) évi 10000,- Ft, jogi személy esetén (minimálisan) évi 20000,- Ft, amely szintén március 31. napjáig fizetendő. Az elnökség minden év elején meghatároz olyan célokat, amelyekre a pártolók kérhetik a tagdíjukat fordítani. (Pl.:kritikusdíj-átadó ünnepség rendezése, pályakezdő kritikusi ösztöndíj létrehozása, az egyesület működési költségei, a nemzetközi kritikusszervezet tagdíja stb.)

Üdvözöljük első pártoló tagunkat, Nógrádi Gábort!

Érdeklődni, jelentkezni a kritikusceh@gmail.com mailcímen lehet.

Szeretettel várjuk barátainkat és nemellenségeinket.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Pártoló tagok

Posted by jaszaytamas - 2016. február 1.

Pártoló tagok (2016):

Nógrádi Gábor
Makai Szilvia
Tóth Péter
dr. Cseh Andrea
Bánki Ágnes
Lukácsi Erika
Salamon Gábor
Szollár Lajos
Stuber Sándorné
Cseri József
B. Fülöp Erzsébet
Dr. Annus Rózsa

Pártoló tagok (2017):

Nógrádi Gábor
Makai Szilvia
dr. Cseh Andrea
Bánki Ágnes
B. Fülöp Erzsébet
Salamon Gábor
Cseri József
Pappné László Edit
Salamon Zsigmondné

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Volt tagok

Posted by jaszaytamas - 2016. február 1.

Bóka B. László (2011-ben felfüggesztette tagságát)

Perényi Balázs (2010-ben felfüggesztette tagságát)

Róna Katalin (2011-ben felfüggesztette tagságát)

Szűcs Katalin Ágnes (2010-ben kilépett)

Markó Róbert (2012-ben felfüggesztette tagságát)

Pap Gábor (2012-ben felfüggesztette tagságát)

Balogh Tibor (2013-ban felfüggesztette tagságát)

Tarda Orsolya (2014-ben kilépett)

Imre Zoltán (2015-ben felfüggesztette tagságát)

Hegyi Réka (2015-ben felfüggesztette tagságát)

Zsigmond Andrea (2015-ben felfüggesztette tagságát)

Sebestyén Rita (2015-ben felfüggesztette tagságát)

Deme László (2015-ben felfüggesztette tagságát)

Sztrókay András (2015-ben felfüggesztette tagságát)

Sebők Borbála (2016-ban megszűnt a tagsága)

László Ferenc (2016-ban megszűnt a tagsága)

Halász Tamás (2016-ban felfüggesztette tagságát)

Ugrai István (2016-ban felfüggesztette tagságát)

Artner Sisso (2016-ban kilépett)

Hochenburger Ágnes (2017-ben tagsága megszűnt)

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

Vezetőségváltás a Színházi Kritikusok Céhében

Posted by jaszaytamas - 2015. november 11.

Második elnöki ciklusa végeztével leköszönt tisztéről Tompa Andrea, a Színházi Kritikusok Céhe elnöke, valamint az elnökség tagjai, Herczog Noémi és Jászay Tamás. A tisztújító közgyűlésen a tagság új vezetőséget választott. Stuber Andrea elnök, valamint Proics Lilla és Kovács Bálint elnökségi tagok folytatják elődeik munkáját.

Az új elnökség mindenekelőtt a céh szakmai egyesület jellegét kívánja erősíteni. Programjában felvázolja különböző lehetőségeit, útjait, módjait annak, hogy az egyébként a puszta létéért küzdő színikritika szakmaiságában erősödjön és a láthatósága is növekedjen.

A Színházi Kritikusok Céhe idén kilépett a Magyar Színházi Társaságból, s független civil szervezetként semmilyen állami támogatásban nem részesül. Az új vezetőség elképzelése szerint azonban támogatás nélkül, szakmai munkával és a nyilvánosság erejével képes lehet betölteni azt a szerepet, amelyre hivatott, a céhtagok összeadódó tudása, tapasztalata és elhivatottsága által.

A Színházi Kritikusok szervezetének új elnöke, Stuber Andrea évtizedek óta gyakorló kritikus, színházi újság- és naplóíró. Proics Lilla szintén komoly múltú szakíró, aki a Színháztól a Revizoron át a Játéktérig számos orgánumban publikál. A hármas legfiatalabbja Kovács Bálint, akinek kritikái, interjúi ugyancsak sok helyütt olvashatóak a Magyar Narancstól az Ellenfényen át az Origóig.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »

AZ SZKC KÖZLEMÉNYE

Posted by noemiherczog - 2015. október 12.

A Színházi Kritikusok Céhe megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról, hogy Szentendre Város önkormányzata 2015. október 8-i ülésén a sikeres pályázata révén mindössze fél éve posztjára kinevezett Csató Kata, a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. igazgatója megbízásának visszahívásáról döntött. Elfogadhatatlannak és mind szakmailag, mind törvényileg aggályosnak tartjuk nemcsak a döntést, de az eljárás módját is.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (Emtv.) egyértelműen kimondja, hogy egy előadó-művészeti szervezet művészeti tevékenysége – az Emtv-ben meghatározott, illetve az általa vállalt mértéken túl – nem korlátozható. Szentendre Város képviselőtestülete mégis egy, a Kulturális Központ igazgatója távollétében, szeptemberben hozott határozatban kívánta kötelezni arra Csató Katát, hogy változtassa meg azt a szakmai alapokon nyugvó, korábban a kulturális ügyekért felelős alpolgármesterrel egyeztetett és általa is elfogadott döntését, miszerint kilépteti az intézményt a Magyar Teátrumi Társaságból.

Az önkormányzat határozata nem felelt meg az előadó-művészeti törvénynek. A rendszerváltás után két és fél évtizeddel minden önkormányzat minden tagjának tisztában kell lennie azzal, hogy politikusok nem szólhatnak bele egy kulturális intézmény szakmai döntéseibe. A határozat a Magyar Teátrumi Társaság alapszabályával is ellentétes, mert a szervezet nem ismeri – a határozatban említett – „tagsági viszony helyreállítását”.

Ennek ellenére 2015. október 8-án az önkormányzat Csató Kata kinevezésének visszahívása mellett döntött. A zárt ülésen sajtóbeszámolók szerint más kifogás nem hangzott Csató ellen, mint a Magyar Teátrumi Tagságból való kilépés, és az, hogy az igazgató nem tett eleget a törvényellenes és etikailag is védhetetlen határozatnak. Tudomásunk szerint a városvezetés elégedett volt a Szentendrei Kulturális Központnak mind szakmai működésével, mind gazdasági mutatóival.

A Színházi Kritikusok Céhe megdöbbenve áll az előtt, hogy Szentendre Város önkormányzata nemhogy a rendszerváltás óta, de még az előző rendszerben sem elfogadott okból dönt egy intézményvezető eltávolítása mellett: egyetlen szakmai szervezet tagságát sem teheti kötelezővé egyetlen város vezetése egyetlen intézmény számára sem.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy sajtóinformációk szerint az ülésen elhangzott: a Magyar Teátrumi Társaság tagsága „garantálja azt a biztonságot”, amelyre szükség van egy kulturális intézmény vezetéséhez, valamint hogy a Társaságból való kilépés miatt „esetleg pénzügyi forrásoktól fog elesni a Kulturális Központ”. Veszélyesnek tartjuk ezt a fellépést, amely könnyen az ország kulturális intézményeinek öncenzúrájához vezethet.

A Színházi Kritikusok Céhe felkéri az Emberi Erőforrások Minisztériumát, vizsgálja felül, hogy a jelen jogszabályi környezetnek megfelelően járt-e el Szentendre Város vezetése.

Felháborodásunkat fejezzük ki mindemellett az eljárás lebonyolításának módja miatt is. Elfogadhatatlan, hogy ha az önkormányzat problémát fogalmaz meg egy intézmény működésével kapcsolatban, az erről szóló döntést úgy hozzák meg, hogy az érintett intézményvezetőnek nincs lehetősége részt venni vagy érdemben felszólalni a róla szóló vitákban.

Posted in Egyéb | Leave a Comment »