Színházi Kritikusok Céhe

A színikritikusok szakmai szervezetének honlapja

  • Reklámok

Posts Tagged ‘Színikritikusok Díja’

Színikritikusok Díja – A 2018/2019-es színházi évad legjobbjai a kritikusok szerint

Posted by papptimea - 2019. július 16.

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. Májusban bejelentették, hogy az életműdíjat Pogány Judit kapja, a Színikritikusok Díja kategóriáinak jelöltjeit pedig hagyományosan július közepén hozza nyilvánosságra a szervezet.

Idén huszonkét színikritikus vett részt a voksolásban, akik ezúttal is 15 kategóriában adták le voksaikat. A helyezésekért adott pontok megszámlálásával kialakult a legjobbak listája, amelyen kategóriánként három (holtverseny esetén négy) név található, a győztesek személye azonban csak a szeptember 22-i gálaesten derül ki. Az esemény színhelye a Katona József Színház, rendezője Markó Róbert. A díjátadón a Katona József Színház, az Orlai Produkciós Iroda és a Vaskakas Bábszínház művészei közreműködnek. A gálát támogatja az Orlai Produkciós Iroda és a Dumaszínház.

A céh posztumusz különdíjjal tiszteleg a nemrég elhunyt Radnai Annamária dramaturgi és fordítói munkássága előtt.

Öt kategóriában várományos a Miskolci Nemzeti Színház A velencei kalmár című előadása és a Radnóti Miklós Színház 10 című produkciója. A független előadások közül négy kategóriában jelölt Az Ügy, három kategóriában pedig a Megfigyelők. A függetlenek legjobbjai között megtalálható a Hybridkult készítette csRSnyés is. A Trafó Kortárs Művészetek Háza három produkció (Árvácska, Az Ügy, Megfigyelők) alkotói esetében érintett.

A Katona József Színház három előadással (A Platonov, Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében, Rozsdatemető 2.0) összesen hat kategóriában érdekelt, csakúgy, mint a Miskolci Nemzeti Színház (A velencei kalmár, Eklektikon 2048), az Örkény Színház a Patika és a Secondhand összesen négy jelölését válthatja díjra.

A zenés/szórakoztató előadások között három vidéki produkció bizonyult a legjobbnak: Állami Áruház (Kecskemét), Chicago (Székesfehérvár), Valahol Európában (Szeged). A gyerek-/ifjúsági előadások legjobbjai között is túlsúlyban vannak a vidéki bábszínházak: A boldog herceg a szombathelyi Mesebolt Bábszínházban, a Lúdas Matyi a pécsi Bóbita Bábszínházban készült; a Coraline a Budapest Bábszínházban látható.

A legígéretesebb pályakezdők a báb- és a prózai színházat képviselik, van közöttük színész és rendező is (Markó-Valentyik Anna, Tarnóczi Jakab, Vizi Dávid).

A Fábián Péter–Benkó Bence alkotópáros két minőségben, íróként (Eklektikon 2048) és rendezőként (Állami Áruház) is várhatja a díjátadót. Az Ügy című előadás kapcsán szintén két alkotói szerepben került a legjobbak közé Halas Dóra és Nagy Fruzsina: rendezőként, továbbá zeneszerzőként és jelmeztervezőként.

Határon túli előadás idén nem szerepel a Színikritikusok Díjának várományosai közt, de Cári Tibor, Sebestyén Aba és Székely Csaba, a 10 alkotócsapatának tagjai izgulhatnak a szeptember 22-i jubileumi gálán, amely a nagyközönség számára nyilvános, jegyek a Katona József Színházban vásárolhatók.

Színikritikusok Díja 2018/2019

A díj várományosai, kategóriánként, ábécésorrendben

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

Szerző Cím
Fábián Péter–Benkó Bence EKLEKTIKON 2048
Kelemen Kristóf MEGFIGYELŐK
Székely Csaba 10

A legjobb előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
10 Radnóti Színház Sebestyén Aba
A VELENCEI KALMÁR Miskolci Nemzeti Színház Mohácsi János
AZ ÜGY Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál Halas Dóra, Nagy Fruzsina

A legjobb rendezés:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
10 Radnóti Színház Sebestyén Aba
A PLATONOV Katona József Színház Székely Kriszta
A VELENCEI KALMÁR Miskolci Nemzeti Színház Mohácsi János
JEANNE D’ARC – A JELENIDŐ VITRINÉBEN Katona József Színház Hegymegi Máté

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
ÁLLAMI ÁRUHÁZ Kecskeméti Katona József Színház Fábián Péter, Benkó Bence
CHICAGO székesfehérvári Vörösmarty Színház Horváth Csaba
VALAHOL EURÓPÁBAN Szegedi Nemzeti Színház Szőcs Artur

A legjobb független színházi előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
AZ ÜGY Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál Halas Dóra, Nagy Fruzsina
CSRSNYÉS Hybridkult Produkció Botos Éva
MEGFIGYELŐK Trafó Kortárs Művészetek Háza Kelemen Kristóf

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
A BOLDOG HERCEG szombathelyi Mesebolt Bábszínház, Kőszegi Várszínház Jeles András
CORALINE Budapest Bábszínház Ascher Tamás
LÚDAS MATYI pécsi Bóbita Bábszínház Markó Róbert

A legjobb női főszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
MÉSZÁROS BLANKA Jeane d’Arc – a jelenidő vitrinében Katona József Színház
SIMKÓ KATALIN Árvácska Dollár Papa Gyermekei, Trafó Kortárs Művészetek Háza
SZIRTES ÁGI Rozsdatemető 2.0 Katona József Színház

A legjobb férfi főszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
GÖRÖG LÁSZLÓ A velencei kalmár Miskolci Nemzeti Színház
KOCSIS GERGELY A Platonov Katona József Színház
IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA A diktátor Vígszínház

A legjobb női mellékszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
CSÁKÁNYI ESZTER Secondhand Örkény István Színház
HALÁSZ JUDIT A vándorkutya Vígszínház
KEREKES ÉVA Patika Örkény István Színház
SODRÓ ELIZA 10 Radnóti Színház

A legjobb férfi mellékszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
KRISZTIK CSABA Octopus, avagy Szent György és a sárkány Színház- és Filmművészeti Egyetem
NAGY ERVIN A Platonov Katona József Színház
ZNAMENÁK ISTVÁN Patika Örkény István Színház

A legjobb díszlet:

Előadás címe Színház/társulat Tervezte:
A VELENCEI KALMÁR Miskolci Nemzeti Színház Mohácsi András
A VIHAR Budapest Bábszínház Cziegler Balázs
MEGFIGYELŐK Trafó Kortárs Művészetek Háza Schnábel Zita

A legjobb jelmez:

Előadás címe Színház/társulat Tervezte:
AZ ÜGY Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál Nagy Fruzsina
JEANNE D’ARC – A JELENIDŐ VITRINÉBEN Katona József Színház Kálmán Eszter
SECONDHAND Örkény István Színház Ignjatovic Kristina

A legjobb színházi zene:

Előadás címe Színház/társulat Zeneszerző:
10 Radnóti Színház Cári Tibor
A VELENCEI KALMÁR Miskolci Nemzeti Színház Kovács Márton
AZ ÜGY Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál Bartha Márk, Halas Dóra

A legígéretesebb pályakezdő:

MARKÓ-VALENTYIK ANNA
TARNÓCZI JAKAB
VIZI DÁVID

Különdíj:

A Színházi Kritikusok Céhe posztumusz különdíjat adományoz Radnai Annamáriának dramaturgi és fordítói munkásságáért.

Reklámok

Posted in Egyéb | Címkézve: , | Leave a Comment »

Pogány Judit kapja 2019-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját

Posted by papptimea - 2019. április 23.

A Színházi Kritikusok Céhe egy emlékezetes alakításokban gazdag életpályájú, önmagával a kíméletlenségig igényes, a közönséget maximálisan tisztelő nagy művész előtt tiszteleg az életműdíjjal. 

Pogány Judit

Pogány Judit több mint fél évszázada lépett először színpadra. Pályája felét a Csiky Gergely Színházban töltötte. Neve összeforrott azzal a korszakkal, amit kaposvári csodának szokás nevezni. Együtt indult Zsámbéki Gáborral és Ascher Tamással, s meghatározó színésznője volt Babarczy Lászlónak, Gazdag Gyulának és Gothár Péternek is. 1978-ban Zsámbékival együtt a Nemzeti Színházba szerződött, de két évvel később visszatért Kaposvárra. 1994-től egy évtizeden át szabadúszó művész, 2004-től az Örkény Színház tagja.

Alighanem a legsokoldalúbb magyar színésznő. Játszott gyerekprodukciókban, operettben, musicalben, komédiákban, monodrámában. Igazi lételeme a tragédia, amelyben szélsőséges, nehéz körülmények között élő nők igazságát tudja ábrázolni. Alakításai soha nem egyoldalúak, a legmélyebb pokolban tengődők életében is felfedezi a humort, de a komédiások tragikus énjét is megmutatja. Maximalista. A legkisebb epizódfeladatot is alázattal és odaadó, elmélyült munkával formálja meg.

Színházi szerepeinek száma meghaladja a 160-at, s mintegy félszáz filmben és húsz tévéjátékban szerepelt. Nevét azok is ismerik, akik nem látták színpadon, hiszen számos animációs sorozat az ő hangjának is köszönhetően lett népszerű filmen vagy hangoskönyvként.

Van művész, aki sorsunk részévé válik, akkor is, ha ez nem áll szándékában. Pogány Judit úgy beleépült az életünkbe, hogy lényegében magunkra emlékezünk, amikor szerepeit és munkáit próbáljuk felidézni. Látjuk a filmjeit, halljuk a hangját, s tudjuk, akkor volt velünk – ezer alakja közül épp abban az egyben –, amikor ez meg ez volt fontos nekünk. S már-már megnyugtató, és sokak számára vigasztaló is kicsit, ha tudjuk, hogy ebben a joggal sikeres, nagy és teljes életben nem ment azért semmi se könnyen, s „papírja”, például, máig nincsen. Van persze helyette számos díja, hazai és külföldi elismerése, s egy velünk szoros közelségben élt élete.

Bravúros mozgású, csipogó Pinokkióját hosszú időn át játszotta nagy sikerrel. Aztán egyszer csak megérett egy másként megnyilvánuló énje is: pályájának feledhetetlen állomása Charlotte Corday mély és sötét megszólalása a kaposvári Marat/Sade előadásban. Szerepeinek száma felsorolhatatlan. De volt ő önkormányzati képviselő is a rendszerváltás első éveiben, amikor hivatalnokokkal kellett szót értenie. S mai kollégái is ismerik kínosan pontos munkamódszerét, mindenre kiterjedő felkészültségét. Kérlelhetetlen igényessége elsősorban önmagával szemben nyilvánul meg. Az önkritikus aggodalom legyőzését jelenti, amikor – ahogy mesélik – premier után, végre, utolsónak érkezik meg öltözőjéből az ünneplők közé. A „kaposváriság” egyik jelképe ő, noha hosszú ideje Pesten dolgozik már.

Mindent képes eljátszani, és mindent el is tud játszani. Okossága, ami a legjobb rendezőket sosem zavarta, ha kell, varázsütésre olvad el, egy-egy leépült figura kedvéért. Raktárában élére hajtogatva áll minden, ami egy alak megépítéséhez szükséges, s ha valami nem lenne ott, megkeresi, s meglesz az is.  Hatalmas készlettára tán annak is köszönhető, hogy nem „töröl”, fájón és hibátlanul emlékszik mindenre, ami vele valaha is történt. Lehet, hogy megbocsát, de feledni nem fog, mert nem tud. Akire ránéz, azt óhatatlanul föl is méri, látsszék bármily szelídnek a pillantása. Megítél, s közben megörökít.

Gyermekeink gyerekkorába Vuk hőssé válása, unokáink estéibe Bogyó és Babóca számos, lélekkel és koloratúr technikával elmesélt kalandja épült be, neki köszönhetően. Hangja a haza egy része, viszik magukkal a külföldre menők. Ha visszajönnek, miatta is jönnek vissza. S akkor majd látják, hogy itt van, megvan, színpadon van, csodás szakmai teljességben.

A Színházi Kritikusok Céhének életműdíja

A Színházi Kritikusok Céhe a 2005/2006-os évadban, kivételes jelleggel posztumusz életműdíjat adományozott a tragikus hirtelenséggel elhunyt Bertók Lajos színművésznek. 2011 óta a tagság évente egyszer titkos szavazással életművéért kritikusdíjat adományozhat olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályával vagy pályaszakasszal rendelkező 65 év feletti művésznek (színész, rendező, tervező, dramaturg stb.), aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

Az eddigi életműdíjasok: Törőcsik Mari (2011), Senkálszky Endre (2012), Zsámbéki Gábor (2013), Fodor Tamás (2014), Molnár Piroska (2015), Székely Gábor (2016), Radnóti Zsuzsa (2017), Lázár Kati (2018). 2019-ben titkos szavazás alapján a céh tagjai Pogány Judit színművésznek, az Örkény Színház tagjának szavazták meg az életműdíjat.

Az életműdíjat Pogány Judit a Színikritikusok díjának átadó gáláján veszi át, amelyen az évad legjobbjait 15 kategóriában ismeri el a Színházi Kritikusok Céhe. A nagyközönség számára is nyitott eseményre szeptember 22-én 20 órai kezdettel kerül sor a Katona József Színházban, a gála rendezője Markó Róbert.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Hallgathat-e a kritika?

Posted by papptimea - 2019. március 1.

A Színikritikusok díjára szavazás alapfeltétele évadonként minimum 90 magyar nyelvű bemutató megtekintése, de vannak kollégáink, akik szezononként 180-200 premiert látnak. Előadásdömping van, nem minden produkcióról születik kritika, ennek azonban nem csupán mennyiségi oka van.

Miről írunk és miről nem? Amiről nem születik kritika, az az előadás nem létezik? Lehet-e egy kritika vagy annak hiánya társadalmi, politikai és/vagy morális állásfoglalás?

A beszélgetés résztvevői a Színházi Kritikusok Céhének tagjai: Balogh Gyula, a Népszava újságírója; Kovács Dezső, az Art7.hu főszerkesztője; Puskás Panni, a Revizor szerkesztője; Tompa Andrea, a Színház főszerkesztője. A beszélgetés moderátora: Kovács Natália kritikus, újságíró.

A 2019. március 27-i – színházi világnapi – beszélgetés 17 órakor kezdődik a Három Hollóban.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Kritikusdíj 40 – Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes, Zappe László

Posted by papptimea - 2019. február 5.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán beszélgetéssorozatot indítunk, amelyben kritikusokkal és díjazott alkotókkal járjuk körül, mit jelentett a díj akkor, mit jelent most, mi változott az elmúlt évtizedekben a kritika és a díjak jelentőségében. Februári vendégeink: Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes és Zappe László.

Hámori Gabriella, Szűcs Katalin Ágnes, Zappe László

Célunk az, hogy a kritikusi és színházi alkotói pályaképeken keresztül kirajzolódjon a kortárs magyar kritika története. A havi rendszerességgel jelentkező ingyenes beszélgetéssorozat helyszíne a Három Holló. A következő beszélgetés időpontja február 25., 17 óra.

A vendégek Hámori Gabriella, aki három alkalommal, pályakezdőként, főszereplőként és epizódalakításért is kapott kritikusdíjat, valamint két kritikus, Zappe László, aki az első voksolás óta szavaz, és Szűcs Katalin Ágnes, aki több évig volt a céh elnöke. A beszélgetést Hajnal Márton, a Színházi Kritikusok Céhének tagja vezeti.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , , , , | Leave a Comment »

Kritikusdíj 40 – jubileumi beszélgetéssorozat kritikusokkal és alkotókkal

Posted by papptimea - 2019. január 4.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán beszélgetéssorozatot indítunk, amelyben kritikusokkal és díjazott alkotókkal járjuk körül, mit jelentett a díj akkor, mit jelent most, mi változott az elmúlt évtizedekben a kritika és a díjak jelentőségében. Az első vendégek: Csákányi Eszter és Nánay István.

csakanyi_nanay_k

Csákányi Eszter, Nánay István

Célunk az, hogy a kritikusi és színházi alkotói pályaképeken keresztül kirajzolódjon a kortárs magyar kritika története. A havi rendszerességgel jelentkező ingyenes beszélgetéssorozat helyszíne a Három Holló. Az első alkalomra január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

A vendégek Nánay István, aki már az első voksoláskor is leadta szavazatát, valamint Csákányi Eszter, aki az elsők között kapta meg az elismerést a kaposvári Gyöngyélet-beli alakításáért, és jelentős szerepe van a díjátadók átalakításában is. A beszélgetőpartnerek Turbuly Lilla, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke és Kovács Natália, a Színházi Kritikusok Céhének elnökségi tagja lesznek.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

NYILVÁNOS A SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA IDEI JELÖLTJEINEK NÉVSORA

Posted by jt - 2013. július 25.

A Színházi Kritikusok Céhe idén 33. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A céhtagok legalább évi kilencven premier megtekintése után voksolhatnak, s aki a legtöbb szavazatot kapja, az viheti haza a díjat. A tizenöt kategória mindegyikében három-három jelölt verseng, s hogy ki kapja meg a díjat, az csak 2013. szeptember 22-én, a Trafó – Kortárs Művészetek Házában megrendezett átadó ünnepségen derül ki. A kritikusok itt hozzák majd nyilvánosságra az idei életműdíjas kilétét: az eddigi pályát elismerő díjat korábban Törőcsik Mari (2011) és Senkálszky Endre (2012) vette át. A közönség számára is nyilvános est rendezője Gergye Krisztián rendező-koreográfus.

A háromtagú szavazatszámláló bizottság összesen 910 voksot számolt össze. A szavazatok összesítése alapján a színházak képzeletbeli versenyében három fővárosi színház áll a dobogón: a legtöbb jelölést a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és az Örkény Színház művészei, illetve előadásai kapták.

A listát a Nemzeti Színház négy előadása vezeti összesen tizenkét jelöléssel. Az Angyalok Amerikában című produkció a legjobb előadás és legjobb rendezés kategóriájában egyaránt versenyez (rendező: Andrei Şerban), Söptei Andreát a női, László Zsoltot a férfi mellékszereplők, Alföldi Róbertet a férfi főszereplők között jelölték a kritikusok, de Izsák Lili díszlete is nominált. A Sirály című előadásból Básti Juli a legjobb női főszereplő, Tenki Réka a legjobb női mellékszereplő díjáért van versenyben. Az Amphitryon alkotói közül ketten esélyesek: Znamenák István (legjobb férfi mellékszereplő) és Tihanyi Ildi (legjobb jelmez). A Mephisto is két jelölést kapott: Stohl András (legjobb férfi főszereplő) és Füzér Anni (legjobb jelmez).

A Katona József Színházhoz hét jelölés kötődik. A nép ellensége a legjobb előadások (r.: Zsámbéki Gábor), a Heldenplatz a legjobb rendezések (r.: Bagossy László), a Pinokkió a legjobb gyerek és ifjúsági előadások (r.: Ascher Tamás) között versenyez. Fekete Ernőt A nép ellenségében nyújtott alakításáért jelölték a legjobb férfi főszereplők között, Tasnádi Bence a legígéretesebb pályakezdők között szerepel. Antal Csaba Heldenplatzhoz tervezett díszlete is versenyez. A legjobb új magyar drámák jelöltjei között szerepel Kerékgyártó István műve, a Rükverc, melyet a Katona dramaturgja, Radnai Annamária írt színpadra.

Öt jelölést kapott az Örkény István Színház. A Liliomfi (r.: Mohácsi János) a legjobb rendezés és a legjobb zenés/szórakoztató előadás díjára jelölt, ahogy Remete Kriszta jelmezei és Kovács Márton zenéje is díjra esélyes. Gáspár Ildikót, a színház dramaturgját különdíjra nominálták a kritikusok.

Három jelölés kötődik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió koprodukciójában bemutatott Bányavakság című előadáshoz (r.: Sebestyén Aba): Bányai Kelemen Barna a férfi mellékszereplők között jelölt, Boros Csabát az előadás zenéjéért nominálták, de jelölt Székely Csaba drámája is. Ugyancsak három jelöléssel büszkélkedhet a Forte Társulat és a Szkéné Színház koprodukciója, A nagy füzet (r.: Horváth Csaba): az előadás a legjobb előadás, a legjobb független színházi előadás és a legjobb színházi zene (Ökrös Csaba) kategóriáiban esélyes.

Négy társulat kapott két-két jelölést. A Vígszínház Jóembert keresünk című előadásában Eszenyi Enikő a női főszereplők, az Átutazók című produkcióban Törőcsik Mari a női mellékszereplők között nominált. A Pintér Béla és Társulata A 42. hét című előadásából Pintér Béla szövege a legjobb új magyar drámák között esélyes, Csákányi Eszter a legjobb női főszereplők között versenyez. A FÜGE és a Kaposvári Egyetem koprodukciója, A Dohány utcai seriff (r.: Mohácsi János) a legjobb független színházi előadások között esélyes, de Kovács Márton zenéje is jelölt. A Budapest Bábszínház Semmi című előadása (r.: Hoffer Károly) a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között jelölt, Spiegl Anna a legígéretesebb pályakezdők között szerepel.

A zenés/szórakoztató előadások között jelölt a Kőműves Kelemen (r.: Alföldi Róbert, RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség) és az Illatszertár (r.: Puskás Tamás, Centrál Színház), a független színházi produkciók között szerepel a Jövedelmező állás (r.: Vajdai Vilmos, TÁP Színház), a gyerek- és ifjúsági előadások között A harmadik hullám (r.: Vidovszky György, Bárka Színház). A Radnóti Színházban bemutatott Kurázsi mama és gyerekei díszlete, Ambrus Mária munkája is jelölt. A kecskeméti Katona József Színház ifjú művésze, Porogi Ádám a legígéretesebb pályakezdők között szerepel. Orlai Tibor produceri tevékenységéért, a közelmúltban elhunyt Mátyás Irént a Zsámbéki Színházi Bázis megalapításáért és működtetéséért különdíjra jelölték a kritikusok.

A kritikusok mindenkit várnak szeretettel szeptember 22-én este 8-kor, a Trafóban.

SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA 2012/2013

ÁBÉCÉSORRENDBEN 3-3 JELÖLT

A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg:

Szerző Cím
KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN – RADNAI ANNAMÁRIA Rükverc
PINTÉR BÉLA A 42. hét
SZÉKELY CSABA Bányavakság

 

A legjobb előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
Angyalok Amerikában Nemzeti Színház Andrei Şerban
A nagy füzet Szkéné Színház – Forte Társulat Horváth Csaba
A nép ellensége Katona József Színház Zsámbéki Gábor

 

A legjobb rendezés:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
Angyalok Amerikában Nemzeti Színház Andrei Şerban
Heldenplatz Katona József Színház Bagossy László
Liliomfi Örkény Színház Mohácsi János

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
Illatszertár Centrál Színház Puskás Tamás
Kőműves Kelemen RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség Alföldi Róbert
Liliomfi Örkény Színház Mohácsi János

A legjobb független színházi előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
A Dohány utcai seriff Füge Produkció – Kaposvári Egyetem Mohácsi János
Jövedelmező állás TÁP Színház Vajdai Vilmos
A nagy füzet Szkéné Színház – Forte Társulat Horváth Csaba

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

Előadás címe Színház/társulat Rendezte:
A harmadik hullám Bárka Színház Vidovszky György
Pinokkió Katona József Színház Ascher Tamás
Semmi Budapest Bábszínház Hoffer Károly

A legjobb női főszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
Básti Juli Sirály Nemzeti Színház
Csákányi Eszter A 42. hét Pintér Béla és Társulata
Eszenyi Enikő Jóembert keresünk Vígszínház

A legjobb férfi főszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
Alföldi Róbert Angyalok Amerikában Nemzeti Színház
Fekete Ernő A nép ellensége Katona József Színház
Stohl András Mephisto Nemzeti Színház

A legjobb női mellékszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
Söptei Andrea Angyalok Amerikában Nemzeti Színház
Tenki Réka Sirály Nemzeti Színház
Törőcsik Mari Átutazók Vígszínház

A legjobb férfi mellékszereplő:

Név Előadás címe Színház/társulat
Bányai Kelemen Barna Bányavakság Yorick Stúdió – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata
László Zsolt Angyalok Amerikában Nemzeti Színház
Znamenák István Amphitryon Nemzeti Színház


A legjobb díszlet:

Előadás címe Színház/társulat Tervezte:
Angyalok Amerikában Nemzeti Színház Izsák Lili
Heldenplatz Katona József Színház Antal Csaba
Kurázsi Mama és gyerekei Radnóti Színház Ambrus Mária

A legjobb jelmez:

Előadás címe Színház/társulat Tervezte:
Amphitryon Nemzeti Színház Tihanyi Ildi
Liliomfi Örkény Színház Remete Kriszta
Mephisto Nemzeti Színház Füzér Anni

 

A legjobb színházi zene:

Előadás címe Színház/társulat Zeneszerző:
Bányavakság Yorick Stúdió – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Boros Csaba
A Dohány utcai seriff / Liliomfi Füge Produkció – Kaposvári Egyetem / Örkény Színház Kovács Márton
A nagy füzet Szkéné Színház – Forte Társulat Ökrös Csaba

A legígéretesebb pályakezdő:

Név Színház/előadás
POROGI ÁDÁM Katona József Színház, Kecskemét
SPIEGL ANNA Budapest Bábszínház
TASNÁDI BENCE Katona József Színház

Különdíj:

Különdíj:
GÁSPÁR ILDIKÓnak dramaturgi munkáiért
Posztumusz életműdíj MÁTYÁS IRÉNnek a Zsámbéki Színházi Bázis megalapításáért és működtetéséért
ORLAI TIBORnak produceri tevékenységéért

Posted in Egyéb | Címkézve: | Leave a Comment »

Senkálszky Endre a színházi kritikusok életműdíjasa 2012-ben

Posted by radaiandrea - 2012. június 18.

Senkálszky Endre (Kun Ákos fotója)

A Színházi Kritikusok Céhe június 16-án, a Múzeumok Éjszakáján hozta nyilvánosságra a Bajor Gizi Színészmúzeumban a tagok által titkos szavazás útján megválasztott életműdíjas személyét. A díjazott Senkálszky Endre kolozsvári színész.

„Senkálszky Endrét Magyarországon kevesebben ismerik, mint illene, s mint amilyen jelentős az életműve. Erdélyi, közelebbről kolozsvári színész, de az egyetemes magyar színjátszás kiemelkedő művésze.

Úgy mondják, a 98 éves Senkálszky Bandi bácsi Európa legidősebb aktív színésze, aki például Tompa Gábor III. Richárd-rendezésében még most is fellép. 81 éve lépett először színpadra, és 1939 óta tagja a különböző néven működő kolozsvári magyar teátrumnak, amelynek igazgatója is volt, méghozzá a legnehezebb időkben. Tanított a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben, azaz a Színművészeti Főiskolán. Rendezett is, többek között az 1977-es nyugdíjaztatása után 14 darabból álló görög tragédiasorozatot mutatott be.

A XX. századi magyar színjátszás élő tanúja. Pályája elején vándortársulatokkal járta az országot, megélte a magyar nyelvű színház betiltását, feléledését, ismételt elnémítását, s a háború utáni újrakezdését. Emlékezete, lejegyzett emlékei és dokumentumgyűjteménye nélkülözhetetlen színháztörténeti forrás.

Sokáig hősszerepeket játszott a mindenkori korstílus követelményei szerint. Később egyre inkább jellemszínészi feladatokat kapott. A komédiázás sem áll távol tőle. Korosodván sem ragadt bele egyetlen színészi modorba. Képes az alkalmazkodásra: a Kolozsváron megfordult, különböző stílusirányzathoz tartozó rendezők mindegyike jól tudott vele dolgozni.

Természetesen minden alakításában ott van az a félreismerhetetlen mag, amely színészetének esszenciája. Másként beszél, mint ifjú pályatársai, hiszen neki ma is a szó az elsődleges kifejezési eszköze. (Nem véletlen, hogy a kolozsvári rádió legtöbbet foglalkoztatott művésze.) Tartásában mindig méltóság van, az általa megformált alakok kis távolságtartással, rálátással viszonyulnak a színpadi környezetükhöz. Számára még evidencia, hogy a színház olyan szent hely, ahova lélekben és testben ünneplőbe öltözötten illik belépni. Végtelenül alázatos, szerény. Munkabírása legendás. Lénye, etikája, pontossága, művészi elmélyültsége generációk sorának volt és ma is példa” – írja a díjazottról Nánay István kritikus.

Az életműdíjat a Színházi Kritikusok Céhe által a színházi évad egyik legjelentősebb nyitó eseményeként megrendezésre kerülő 32. Színikritikus Díjátadón adják majd át, szeptember 16-án, a Nemzeti Színházban. A gálaműsoron Bandi bácsi személyesen nem lesz jelen, a budapesti eseménnyel egyidejűleg a Kolozsvári Magyar Állami Színházban a tiszteletére rendezett ünnepségen vesz részt. A jelképes díjátadást és a laudációkat a két színház között élő kapcsolással közvetítik majd.

A kritikusok céhe július végén hozza nyilvánosságra azoknak a jelölteknek a nevét, akik a tagok titkos szavazatai alapján 15 kategóriában a legtöbb szavazatot kapják és kategóriánként az első három helyre kerülnek. Hogy közülük ki kap díjat, az csak a díjátadón derül ki.

Az életműdíj az egyetlen, amelynek díjazottját a kritikusok már a díjkiosztó előtt nyilvánosságra hozzák – ezzel is jelezve, hogy tulajdonosa kiemelkedő életművével hosszú évtizedek óta élvezi a szakma és a közönség vitathatatlan megbecsülését és szeretetét. A céh tagjai második alkalommal adnak át életműdíjat, az első díjazott 2011-ben Törőcsik Mari volt.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , | 1 Comment »

ÉLETMŰDÍJ 2012

Posted by radaiandrea - 2012. június 8.

Milyen kincseket rejt az OSZMI archívuma a Színházi Kritikusok Céhe idei életműdíjasáról?

Bejelentéssel egybekötött ünnepség, amelyen

  • a Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozza a tagok által titkos szavazás útján megválasztott életműdíjas személyét
  • Nánay István és Tompa Andrea kritikusok vezetésével ünnepi beszélgetés keretében bemutatják a díjazottat, hazai és határon túli szakemberek és művészek közreműködésével
  • az OSZMI archívumában fellelhető cikkek, kritikák, kötetek, előadás-felvételek és színházi fotográfiák alapján a közönség megismerhet, illetve felidézhet egy jelentős alkotói életpályát
  • első kézből értesülhet a díjazott személyéről, valamint igazi színházi ritkaságokkal találkozhat
  • közreműködik a szeptember 16-i Színikritikus-díjátadó ünnepség egyik színművész- műsorvezetője, Kocsis Pál
  • a szerencsések jegyet nyerhetnek a Nemzeti Színházban megrendezésre kerülő ünnepi gálaműsorra

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum – Konferenciaterem (XII. ker. Stromfeld Aurél u. 16.)

Időpont: 2012. június 16. (szombat) 17 – 18 óra

A díjról és a díjkiosztóról

A Színházi Kritikusok Céhe az idén 32. alkalommal adja át az évad legjobb színházi alkotóinak járó Színikritikusok Díját, amelyről a céh tagjai titkos szavazással döntenek, 15 különböző kategóriában. Az elmúlt években megújult hagyomány szerint az ünnepélyes díjátadó az egyik legjelentősebb színházi eseményként immár nemcsak a szűk szakma találkozója, hanem a nagyközönség számára is nyitott, egyszeri és különleges színházi est.

A gálaműsort évente más színházban rendezik meg, amelyre – az Oscar-díj kiosztók mintájára – a kategóriák első három helyezettjei is meghívást kapnak. Hogy közülük ki kap díjat, az csak az est során derül ki. A műsor megrendezésére minden évben más alkotót kér fel a Színházi Kritikusok Céhe.

A 2011/2012-es színházi évad legjobb alkotóinak járó Kritikusdíj-kiosztó gálaműsort 2012. szeptember 16-án rendezik meg a Nemzeti Színházban. Az est műsorvezetői Molnár Piroska és Kocsis Pál lesznek, rendezője Znamenák István.

A céh tagjai második alkalommal adnak át Életműdíjat. 2011-ben a díjat – elsőként – Törőcsik Mari kapta. Az idei díjazott személyéről szintén titkos szavazással döntöttek, nevét 2012. június 16-án, a Bajor Gizi Színészmúzeumban megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében hozzák nyilvánosságra.

Posted in Egyéb | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

A zene szerettesse meg magát – Rick Zsófi interjúja Bella Mátéval a Revizoron

Posted by jt - 2011. szeptember 23.

A Revizor sorozatában az idei kritikusdíj jelöltjeit kérdezte, utoljára Bella Máté zeneszerzőt, akit a Nemzeti Színház Magyar ünnep című előadásának zenéjéért jelöltek a díjra.

“A Macskadémonról írtak egyszer olyasmit, hogy nincs benne slágergyanús dal. De azzal én nem értek egyet, hogy popdalokat, fürdőkádban fütyülhető számokat kellene írni egy musicalbe. (Egyébként szerintem van benne egy dal, ami lehetne sláger.)”

A teljes interjú itt olvasható.

Posted in Egyéb | Címkézve: | A zene szerettesse meg magát – Rick Zsófi interjúja Bella Mátéval a Revizoron bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Együtt, egyedül – Stuber Andrea interjúja Fullajtár Andreával a Revizoron

Posted by jt - 2011. szeptember 23.

A Revizor sorozatában az idei kritikusdíj jelöltjeit kérdezte, ezúttal a Katona József Színház Nordost című előadásában nyújtott teljesítményéért jelölt Fullajtár Andreát kérdezte.

“Színésztechnikailag nekem Médeia szerepe volt fontos előzmény. Ott tanultam meg, hogyan lehet – nem is az, hogy lehet, hanem muszáj – a fájdalmat többféleképpen kifejezni, illetve fenntartani. Tudom például, hogy olykor érdemes ellene játszani, és késleltetni a pillanatot, amikor a fájdalom rázúdul a nézőre.”

A teljes interjú itt olvasható.

Posted in Egyéb | Címkézve: | Együtt, egyedül – Stuber Andrea interjúja Fullajtár Andreával a Revizoron bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva