Színházi Kritikusok Céhe

A színikritikusok szakmai szervezetének honlapja

Alapszabály

SZÍNHÁZI KRITIKUSOK CÉHE – Alapszabály

Az Egyesület bejegyzési adatai

Az Egyesület neve: Színházi Kritikusok Céhe

Az Egyesület székhelye: 1068 Budapest, Városligeti fasor 38.

Az Egyesület bejegyzésének bírósági száma:

kelte:

II. A Céh célja

A szervezet célja a rendszeres színikritikai tevékenységet folytató színikritikusok szervezetbe tömörítése, érdekeik megfogalmazása, képviselete és védelme, a szakmai munka minőségének és tisztaságának megőrzése, valamint a tagok munkájához szükséges szakmai információk bővítése.

Ezért a Színházi Kritikusok Céhe, mint bíróságilag bejegyzett társadalmi szervezet a következőket kívánja elérni: az országos és megyei lapok, valamint mindazon orgánumok, amelyek kultúrával, ezen belül színházzal foglalkoznak, szakmailag hiteles, jól tájékozott, a színházművészetben jártas, korrekt újságírókat alkalmazzanak. A színházzal kapcsolatos minden fontos döntés előkészítésénél a felügyeleti szervekben és a színházi szakmában kérjék ki a kritikusok véleményét; színházi találkozók, rendezvények előkészítése, szakmai elbírálása, központi ösztöndíjak és pályázati támogatások odaítélése, valamint színházak, illetve színházi lapok és folyóiratok mecenatúrája ne történjék kritikusok részvétele nélkül.

A Színházi Kritikusok Céhe lehetőségei szerint ellátja tagjai szakmai és szociális érdekvédelmét.

A Céh politikailag független, sem politikai párttól, sem politikai mozgalomtól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőt nem állít és nem támogat.

III. A Céh tevékenységi köre

képviseli tagjait a hivatalos szervek, intézmények és más jogi személyek előtt;

segíti és támogatja tagjainak a munka- és bérfeltételek javítására irányuló törekvéseit;

segítséget nyújt tagjainak a széles körű tájékozódás, valamint szakmai ismeretek bővítése érdekében;

eljár, hogy a hatályos jogszabályokban rögzített díjazásnak legalább a minimumát kifizessék;

a legjobb színházi szakmai teljesítményekért évadonként odaítéli a Színikritikusok díját;

felügyeli a vonatkozó jogszabályok és a munkaszerződések betartását;

együttműködik a színházi és újságírói szakmai szervezetekkel és szakszervezetekkel, összejöveteleket kezdeményez színházi szakmai kérdések megvitatására;

védi a tagság érdekeit a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdésekben;

állást foglal és véleményt nyilvánít a tagjait érintő etikai kérdésekben;

erősíti tagsága szakmai hitelét, gondoskodik a szakmai színvonal védelméről és emeléséről;

vitás esetekben közreműködik a kritikusi munka értékelésében, minőségének megítélésében;

a Céh nyitott, kész együttműködni a társművészetek (film, televízió, rádió, szinkron) területén létrejött kritikusi szervezetekkel;

együttműködik a Magyar Színházművészeti Szövetséggel, ill. annak jogutódjával és egyéb színházi szakmai társszervezetekkel (céhekkel, egyesülésekkel);

– kapcsolatot tart fenn a megfelelő külföldi szakmai szövetségekkel;

– működési területéhez tartozó egyéb tevékenységet is folytat.

IV. Az egyesületi tagság

A Céh tagjai lehetnek mindazok, akik lapoknál rendszeres színikritikai tevékenységet folytattak vagy folytatnak, és legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

A tagok jogai

Minden tag szavazati joggal részt vehet a Céh közgyűlésein, egyéb fórumain, az ott felmerülő kérdések megvitatásában és a határozatok meghozatalában, valamint indítványokat, beadványokat, kérdéseket, kéréseket terjeszthet a közgyűlés és az egyesület más szerve elé.

Minden tag a Céh bármely tisztségére és testületébe választhat és választható.

A Céh valamely szervének jogszabálysértő határozatát bármely tag – a meghozataltól számított 30 napon belül – bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A tagok kötelességei

A tagok kötelesek a szervezet alapszabályát szerveinek és testületeinek határozatait betartani, a tagdíjakat és a közgyűlés által megállapított egyéb költségeket a határozatok szerint késedelem nélkül megfizetni.

A tagsági díjak és az egyéb befizetések nagyságáról és a beszedés módjáról a közgyűlés kétharmados többséggel határoz.

A Céh  tagjai közé a felvételt írásban kell kérni. A belépési kérelemnek tartalmaznia kell a tagfelvételi feltétel igazolását, az alapszabályban foglaltak elfogadását és a tagdíjfizetési kötelezettség vállalását. A felvételhez szükséges két tag írásos ajánlása is. A felvételről a Céh vezetősége határoz. Elutasítás esetén a jelentkező fellebbezhet a közgyűléshez. A felvételről a közgyűlés kétharmados többséggel dönt.

Az egyesületi tagság megszűnik:

– halálozással;

– kilépéssel, ha a tag ezt a vezetőségnek írásban bejelenti;

– kizárással, ha a tag a Céh céljával, határozataival ellentétesen cselekszik.

A kizárásról az etikai bizottság előterjesztése alapján a vezetőség dönt. A kizárás ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely kétharmados többséggel határoz.

V. Az egyesület szervezete

Az egyesület szervei:

1. Közgyűlés

2. Az egyesület elnöke

3. Vezetőség

4. Etikai Bizottság

5. Gazdasági Ellenőrző Bizottság

1. A k ö z g y ű l é s

A közgyűlés a tagok összessége, az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a Céhet érintő bármely kérdésben dönthet.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

az egyesület programjának jóváhagyása, az éves költségvetés megállapítása, az egyesület munkájának értékelése,

a vezetőség (az elnök), az Etikai Bizottság, Gazdasági Ellenőrző Bizottság           megválasztása, illetve visszahívása, éves beszámolójának elfogadása,

az alapszabály elfogadása, módosítása,

végső döntés tagsági ügyekben,

döntés a feloszlásról, illetve más társadalmi szervezettel való egyesülésről.

A közgyűlés minden, a vezetőség által beterjesztett, vagy a tagok által indítványozott kérdést megtárgyalhat.

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada – az ok és cél megjelölésével – írásban kezdeményezi. A közgyűlést a vezetőség is összehívhatja, ha azt szükségesnek tartja.

A közgyűlésre a vezetőség a tagokat legalább két héttel előbb írásban hívja meg az idő, a hely és a napirend megjelölésével.

A napirendet a közgyűlés előtt a vezetőséghez benyújtott írásos, vagy a közgyűlésen a napirendi határozatnál szóban előterjesztett kérelem alapján ki lehet egészíteni. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagságnak több mint a fele jelen van.

Amennyiben határozatképtelenség miatt a közgyűlést el kell halasztani, a 14 napon belül másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Erre a meghívóban utalni kell.

A közgyűlésen a Céh elnöke (illetve a vezetőség egyik tagja) elnököl. A közgyűlés általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik, továbbá, ha a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségének kívánságára egyéb esetekben is titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető elnök szavazata dönt.

Minősített többség szükséges: a tagsági kérdésekben való döntésekhez, az alapszabály megállapításához és módosításához, a feloszlás és egyesülés kimondásához.

A közgyűlésen az egyesület valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. Nincs szavazati joga annak, akiknek a tagsága fel van függesztve.

A tagsági jogviszony felfüggesztését az Etikai Bizottság kezdeményezheti a tag ellen folytatott vizsgálat időtartamára

A tisztségviselők és a szervek tagjainak megválasztása és a tagsági ügyek (felvétel, kizárás) eldöntése titkos szavazással történik.

Kivételesen a vezetőség levélben is kérheti a tagság állásfoglalását. Ebben az esetben a határozathoz mellékelni kell a szavazócédulát. Ez a módszer a titkos szavazással eldöntendő kérdések esetében nem alkalmazható. A döntést a tagsággal minden esetben közölni kell.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a megjelent tagok névsorát, a közgyűlés lényeges mozzanatait és a határozatokat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, az egyesület egyik tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

2. A z e g y e s ü l e t e l n ö k e

A Céh közgyűlése titkos szavazás útján, egyszerű többséggel elnököt választ.

Az egyesület elnöke képviseli a szervezetet, összehangolja a vezetőség munkáját, irányítja és felügyeli az egyesület tevékenységét, de önálló döntést nem hozhat.

Az elnök jogkörében akadályoztatás esetén a vezetőség bármely tagja jár el. Tevékenységükről a vezetőségnek, illetve közgyűlésnek kötelesek beszámolni.

Az elnök visszahívható, ha vét az alapszabály ellen, vagy tevékenysége ellentétes az egyesület irányelveivel. A visszahíváshoz kétharmados többség szükséges.

3. A V e z e t ő s é g

A vezetőség az egyesület ügyintéző, képviseleti szerve, amely a közgyűlések ülései között irányítja a Céh ügyeit és dönt mindazon kérdésekben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni.

Három tagját – elnök és két tag – a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel háromévi időtartamra választja.

A vezetőség tagjai visszahívhatók, ha vétenek az alapszabály ellen, vagy ha tevékenységük ellentétes az egyesület céljaival. A visszahíváshoz kétharmados többség szükséges.

A vezetőség szükség szerint tart ülést, üléseit az elnök hívja össze.

A vezetőség akkor határozatképes, ha az elnök és még egy tag jelen van. Az üléseket az elnök vezeti. A vezetőség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vezetőség tagjai nem adhatnak megbízást egymásnak szavazásra, a vezetőségi üléseken nincs képviselet. Az a vezetőségi tag, aki két egymást követő ülésről igazolatlanul távol marad, kizárandó a vezetőségből és helyét a Közgyűlésnek kell betölteni.

A vezetőségi ülésről emlékeztetőt kell készíteni, amit két-két résztvevő tag ír alá.

Az egyesület működése körében az utalványozási jogot a vezetőség bármely két tagja együttesen jogosult gyakorolni.

A vezetőség kidolgozza saját működési rendjét, az irat- és pénzkezelés módját, melyet a közgyűlés elé terjeszt jóváhagyásra. A vezetőség a gazdasági és a technikai feladatok ellátására ad hoc bizottságokat alakíthat, szakértőket, ügyvivőket bízhat meg, illetve alkalmazhat. Erről a következő közgyűlésen köteles beszámolni.

4. A z E t i k a i B i z o t t s á g

Az Etikai Bizottság jogosult a szakmai – művészeti életben felmerülő etikai jellegű követelmények megszegésével kapcsolatos ügyek kivizsgálására.

Három tagját a közgyűlés választja a tagok sorából titkos szavazással, egyszerű többséggel. Eljárását saját kezdeményezésre, továbbá a közgyűlés, a vezetőség, illetve bármely egyesületi tag indokolt írásbeli megbízása alapján – a Bizottság által megállapított és a közgyűlés által elfogadott működési rend szerint folytatja le. Ennek keretében bárkihez kérdést intézhet, más szerveket megkereshet. Állásfoglalásáról a megbízót köteles tájékoztatni, és a szükséges intézkedéseket megtenni. A vizsgálat alá vont tag tagsági jogviszonya, a vizsgálat tartamára felfüggeszthető. Erről az Etikai Bizottság határoz.

Az Etikai Bizottság tagjai visszahívhatók, ha vétenek az alapszabály ellen, vagy ha tevékenységük ellentétes az egyesület céljaival, a Bizottság működésével. A visszahíváshoz kétharmados többség szükséges.

5. G a z d a s á g i E l l e n ő r z ő B i z o t t s á g

Az egyesület gazdálkodását a Gazdasági Ellenőrző Bizottság ellenőrzi.

Három tagját a közgyűlés választja a tagok sorából titkos szavazással, egyszerű többséggel.

Eljárását hivatalból folytatja le. Rendkívüli ellenőrzést kell tartania, ha azt tíz egyesületi tag az ok megjelölésével írásban kéri.

Ellenőrzésének eredményéről a közgyűlést, illetve a rendkívüli ellenőrzést kezdeményezőket köteles tájékoztatni.

A bizottság működésének további szabályait az általa megállapított és a közgyűlés által jóváhagyott ügyrend tartalmazza.

VI. Az Egyesület gazdálkodása

Az egyesület az érvényes gazdálkodási szabályok szerint önállóan gazdálkodik.

Az egyesület bevételei:

a tagok által fizetett tagdíjak,

a jogi és magánszemélyek hozzájárulásai,

egyéb.

Az egyesület kiadásai:

a tevékenység célja megvalósítása érdekében felmerült költségek,

egyéb költségek.

Az egyesület gazdasági tevékenysége, éves költségvetés alapján történik, melyet mindig az adott év első közgyűlése állapít meg, illetve elfogadja végrehajtását. Az elfogadott költségvetéstől eltérni csak közgyűlési határozat alapján lehet.

Bármilyen gazdasági tevékenység a vezetőség döntése alapján történhet. E tevékenység szabályos folytatásáért a vezetőség ezzel megbízott tagja felel.

VII. Az egyesület megszűnése

Az egyesület feloszlik, ha ezt a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja.

A közgyűlés kétharmados többséggel kimondhatja, hogy az egyesület más társadalmi szervvel egyesül.

Az egyesületet a bíróság feloszlatja, ha működése az Alkotmányba ütközik, bűncselekményt és bűncselekményre való felhívást valósít meg, valamint, ha mások jogainak és szabadságának sérelmével jár.

A bíróság megállapítja, az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan a törvényben meghatározott létszám alatt van.

Az egyesület megszűnése esetén a közgyűlésnek kell határoznia a megszűnő Céh ingó (ingatlan) vagyonáról.

VIII. Záró rendelkezések

Az alapszabály módosítása a tagság kétharmados döntésével lehetséges.

Az alapszabály hiteles példányához csatolni kell minden közgyűlési határozatot.

Az alapszabályban nem érintett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Az alapszabályt az alakuló közgyűlés fogadta el.

Ez alapján a Színházi Kritikusok Céhe megalakultnak tekinthető.

Budapest, 1997. augusztus 26.

 
%d blogger ezt kedveli: